Ágni görög konyhája

Ez a finom torta alaposan megizzasztott, de végül sikerült megalkotni.

Görögországban nem Szenteste van az ünnepi vacsora, hanem a másnapi, 25-i ebéd az igazi ünnep. December 25-ig tart a karácsonyi böjt, 25-n hajnalban van a Karácsonyi szentmise, így még akkor sem illik nagy evés-ivást csapni 24-n este, ha nem vagy kimondottan vallásos.

Ezzel a különleges körettel szeretnék kellemes ünnepeket kívánni minden kedves olvasómnak! Hozzávalók : * 1 nagyobb piros édesburgonya * 1 kezeletlen narancs héja lereszelve * 1 narancs leve * 1/2 tk agave szirup (vagy méz) * 1/2 tk fahéjpor * 1/2 tk só * csipet szerecsendió Elkészítés : Az édesburgonyát sós vízben megfőzöm, majd minden hozzávalóval összemixelem. Narancsreszelékkel díszítem és sültek mellé ajánlom köretnek. Minden kedves olvasómnak kellemes és békés Karácsonyi Ünnepeket kívánok!!

Igazi ünnepi, fejedelmi reggeli!

Már többször utaltam az általam készített mandulalisztre. Ezt úgy kapom, hogy mandulatejet készítek ( ITT írtam róla hogyan és miért), majd a visszamaradt mandulatöredéket tepsire szórom, amit a fűtőtesten tartok. A következő tejkészítésig (3 naponta szoktam) ez a mandulatöredék már száraz.

Ez a leves a görög halleves és némi plusz zöldség kombinációjából jött létre. Nagyon finom :)

Ez egy szokatlan köret lehet ünnepi asztalon. Annak fog ízleni, aki szereti a sütőtök kissé semleges ízét. A fűszerekkel különlegessé lehet varázsolni.

Már több paleo kenyeret kipróbáltam ( őrölt mandulás , lenmagkenyér , diós-lenmagos-szezámos kenyér , tökmagos mediterrán kenyér ). Igaziból egyik sem tudja pótolni a frissen kisült kenyér ízét, de nem is azzal van a gond, hanem azzal, hogy nemigen tudom, mihez egyek kenyeret :) A legfinomabb párosítás nekem a paleo kenyér valamilyen kencefincével, de mivel eddig még nem sok ilyen kence-fincét készítettem, ezért az avokádós tojáskrém  és a zakuszka viszi a pálmát eddig. A főételekhez nem kívánom a kenyeret, mert már úgy érzem, a kenyér elnyomja az étel ízét. Legutóbb kipróbáltam a cukkinis paleo kenyeret . 

Igaziból a nagy kalamari-kat érdemes tölteni, mint amilyeneket ITT töltöttem, mert nem kell velük túl sok időt babrálni. Ilyen kisebbeket töltöttem már zöldségekkel, szőlővel ( ITT ) és mindenképpen azt kell mondanom, a töltelék jól áll nekik :) Ünnepinek tűnő étek, így vendégfogadáskor, bármely alkalomból megállja a helyét az asztalon. A kalamari párosítása paradicsomlével szerintem az egyik legsikeresebb párosítás az összes eddig kipróbált közül.

Ez olyanoknak való, mint amilyen én vagyok, kókusz és csoki-imádóknak :) Remek édesség, hamar elkészíthető, nincs vele sok macera.

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..

Nem kimondottan ünnepi, de bármilyen rágcsálós délutánon megállja a helyét a szezámmagos-mákos ropogós. Elkészítése rém egyszerű.

A paradicsomszószos garnélarákról már készült egy beírás , de ebben a beírásban szereplők nem garnélarákok voltak, hanem valamivel nagyobbak, melyeket "kis homár" néven ismerünk Görögországban. A garnélarák ( garides görögül, shrimp angolul) első látásra abban különbözik a kis homártól ( karavides görögül, crayfish , vagy small lobster angolul), hogy ez utóbbinak hosszú ollói vannak, míg a garnélának nincsenek. Garnélarák

A gomba csak olyan vidéken tartozik a hagyományos görög konyha alapanyagaihoz, ahol az az erdőkben fellelhető. Ide inkább Görögország északibb vidékei tartoznak, ahol van zöld és van erdő. Manapság azonban a gomba mindenhová eljut, hisz több helyen is termesztik.  A termesztéshez speciálisan elrendezett helyre van szükség, hisz a gomba rendes fejlődésében nagy szerepet játszik a levegő magas páratartalma (70-80%), a szűrt fény/vagy sötétség, és a hőmérsékleti viszonyok (10-18 C). Ezekben a termekben eleinte csak a gombát éltető anyagot helyezik el (füvek, szalma és trágya).

Meséltem az idei szüretünkről . Két liter must került a hűtőmbe, ebből 1 l-el megittunk, lassacskán, mert borzasztóan édes, 1 liter pedig arra várt, hogy a tavaly leírt módon alkalmassá teszem majd hosszú távú tárolásra. A lustaság erősebb volt nálam, és a must csak állt és állt a hűtőben. Szerintem 1 hónapot biztosan állt anélkül, hogy elkezdett volna erjedni, buborékolni, romlásnak indulni. Aztán egyik nap elhatároztam magam és készítettem belőle szőlőszirupot. Ez borzasztó egyszerű művelet, csak nem pár percig tartó, mert abból áll, hogy a mustot addig főzzük, amíg sűrű szirupot kapunk. Ennek a szirupnak a színe sötétbarna és olyan az állaga mint a méznek, de olyan édes is. Hűtőben tartom, de kint is elállna korlátlan ideig, hisz nagyon magas a szénhidrát-tartalma. Éppen emiatt nagyon ritkán és keveset használok belőle. Az íze mennyei :)

Ennél nincs is egyszerűbb leves. A családomban sajnos a levesekkel csak én kísérletezgetem, mert a görögök életében nem mindennapi tevékenység a levesevés. Ők inkább télen, akkor amikor hideg és rossz idő van, akkor űzik ezt a sportot :) ..és akkor is, a már unalomig ismételt pár levest kérik, makacsul :) De én is makacs vagyok, és magamnak főzök másfajta leveseket. Aztán aki kér az kér, aki nem, az bánhatja! :)

Mióta itt élek, nem sikerült olyan sütőtökre lelnem, mely a gyermekkor ízeit visszahozta volna. Az itt kisütött sárga-tök íze, valahogy nem emlékeztetett arra, ami emlékeimben élt. Így azt hittem, más talán a tök fajtája (részben igaz). Aztán a mostani sütési módszer meghozta a várt eredményt, alig bírtam megállni, ne faljam fel az egészet, még mielőtt leves lenne belőle :)

Kezdődik a Karácsonyi visszaszámlálás, nem lehet sütemény szag mentes a hétvége. Így hát egy finom, cukor és lisztmentes csokis szilvásra esett a választásom.

A frikászé elkészítési mód azt jelenti tulajdonképpen, hogy a húst összefőzzük valamilyen zöld salátafélével, majd végül tojásos-citromos öntettel behabarjuk. Leginkább a kecskehúst szokták így készíteni (erről írtam  ITT ) de pulykacombok elkészítésére is kiváló, mivel a citrom semlegesíti a húsok erősebb és jellegzetes szagát, a pulykának pedig tudvalevőleg van egy jellegzetes illata. A frikászé kategórián belül rendkívül finom a zelleres hús , a disznó zelleresen elkészítve általában karácsonyi ebédként is jelen van bizonyos vidékeken (írtam róla  ITT  és  ITT  ). Legutóbb a pulykacombokat narancsosan készítettük el ( pulykacombok narancsosan ),  és habár készítettem már frikászé módra, meglepetéssel tapasztaltam, hogy a blogban nem szerepel. Jöjjön hát hiánypótlóként a  zelleres pulykacombok leírása.

Igen, igen, tudom, már megint édességgel jövök. Nem tudom hogyan alakult így, most hirtelen egymás után jöttek ezek, de ígérem, befejezem :) Ez egy elenyésző kalóriát tartalmazó édesség, és ennek örömére jól be is ettem belőle így este. Előre kijelentem, hogy nagyon finom :)

Eddig két fajta csokis kevert receptem volt fent a blogon: az egyikben a massza joghurtos , a másikban tejes . Mindkettő nagyon finom és mindkettő tortaként is megállja a helyét, ha leöntjük csokoládékrémmel (lehet joghurtos vagy tejszínes ganache ), vagy ha felvágjuk és megtöltjük bármilyen hozzáillő krémmel.  A mai bejegyzésben szereplő kevertben sem tej, sem joghurt nem szerepel, az egyik paleo kevert, vagyis liszt, tej és keményítőmentes, a másik pedig hagyományos kevert, liszttel, vajjal, tojásokkal. Mindkettő nagyon finom és egyszerű az elkészítésük.

Ez a csokoládékrém sokféleképpen fogyasztható: mint krém, mint fagylalt vagy mint az előbbi bejegyzés tortájába való krém (sokan nem bírják az avokádót). A krém elkészítése valóban pofonegyszerű.

Ez a csokoládétorta nagyon finom és nagyon egyszerű az elkészítése. Többféleképpen el lehet készíteni, most leírom az én egyik variánsomat. Különlegessége az, hogy az alapban aszalt sárgabarack van, ami a kellemes savanyúságával ellensúlyozza a krém esetleges édességét. A krémet én nem készítem nagyon édesre, éppen csak kellemesre, de aki szereti a nagyon édeset, az jobban fokozhatja az ízeket. Elkészítése 10 perc :)

A klasszikus vagdalt roládról ITT írtam. Mitől paleo ez? A klasszikussal összehasonlítva az a különbség, hogy ebben nincsen glutén, de semmiféle gabonaliszt, tehát nemcsak glutén, hanem gabonamentes. A masszát nem a liszttel lazítom, hanem sárgarépával és cukkinivel (nem mondható drágábbnak a klasszikus változatánál). A receptet Elmirától lestem és nagyjából úgy is csináltam, ahogy ő leírta ITT . Mivel Görögországban alig használnak disznóhúst a vagdalt húsból készült ételekhez, vagy legjobb esetben, vegyesen, így én is így tettem, ahogy a hozzávalók felsorolásánál láthatjátok.

A ghí vagy más nevén jászvaj egy hagyományos indiai zsiradék. Eredetileg a vízi-bivaly majd később a tehén tejéből nyerték. A ghí-ben nincsen tejfehérje és tejcukor , de víz sem, ezért nagyon praktikus a használata, hisz nem kell hűtőben tárolni. A jól elkészített ghí akár évekig is eláll hűtőn kívül. Az ajurvédikus konyha egyik fő alapanyaga, de a manapság egyre inkább elterjedő paleo étrendben is megengedett a használata.

A vasárnapi reggelim nagyon finom volt. Annyira finom, hogy ha csak rágondolok, összefut a nyál a számban :) Ráadásul nagyon egyszerű elkészíteni, ha az alapanyagokat beszereztük.

Emlékszem mikor Édesanyám nagyon régen úgy készítette a majonézt, hogy mindent beledobott a kismixerbe és pár perc után már kész is volt. Ezt megpróbáltam ugyanígy Görögországban, de soha nem sikerült becsületes majonézt kevernem. Mentségemre legyen mondva, nagyon nagyon ritkán készítettem, csakis ha vendégeket vártunk. Egyik nap megmérgelődtem és keresgélni kezdtem a youtube-n majonézkészítési módok után. Rá is találtam, de ami a még meglepőbb volt számomra, az, hogy extra szűz, házi olívaolajból is sikerült kitűnő majonézt készítenem, pedig azelőtt soha semmilyen módszerrel ez nem sikerült, így meg voltam győződve, hogy erre nem való az olívaolaj. Hozzávalók : * 1 egész nyers tojás * só, bors * fél kisebb citrom leve * 1 csésze (250 ml) olaj * felverés után 1 kk mustár Elkészítés: A tojást beteszem egy magas és keskeny kancsóba, vagy tálba, erre minden más hozzávalót ráteszek, az olajat vigyázva, hogy felül maradjon. Botmixert merítek a keverékbe, a fejé

2 hónapos Update Állaga még mindig ropogós, íze is változatlan, inkább salátákba teszek 1 gerezdet, reszelve, különleges ízt ad neki. (eredeti bejegyzés a post végén)

A neten keringett, jelentem, megcsináltam. Egy üveget megtöltöttem darabokra vágott narancs és citromhéjakkal, majd felöntöttem fehér ecettel. Lezártam, majd az ablakpárkányon felejtettem majdnem egy hónapig (2 hét elég neki). Mikor eszembe jutott, leöntöttem az ecetet a citrusdarabokról, betettem egy szóróflakonba, majd ugyanannyi vízzel felengedtem. Nagyon illatos és hatékony tisztítószerem lett, amivel ablakot vagy más fényes felületet percek alatt tisztára törlök (nem márványt, arra nem jó az ecet!)

Már több paleo sütemény receptjét elolvastam és közben jegyzeteltem, össze akarok állítani bizonyos alaprecepteket, amik nekem beválnának. Görögországban elég nehézkes bizonyos alapanyagok beszerzése, úgy mint pl. a xilit -é, ami ráadásul drága is. A magyar paleo blogokon alig találni stevia-s recepteket, mondhatnám én nem olvastam olyan blogot, aminek a szerzője steviát használna. A stevia használatával még mindig elég hadilábon állok, mert egyrészt ritkán használom, másrészt hiába olvastam el hogyan konvertáljuk a cukor, xilit, stevia mennyiségeket, nem nagyon válik be a gyakorlatban. Így szerintem a legegyszerűbb módszer, amit mindenkinek csak ajánlani tudok, a sütemények megkóstolása még sületlen formában. Így igazítani lehet az édes ízen.

Ma kellemes meglepetésben volt részem. Barátnőm úgy jött hozzám, hogy kijelentette, ő akar ma nekem főzni, ne mindig etessem a jónépet :) Hozott magával 6 db alsó pulykacombot és egy zacskó narancsot. Én is szoktam narancsos csirkét készíteni, de pulykacombot ilyenmódon, sütőben még nem készítettem. Nagyon nagyon finom lett és igaza van V.-nek, a narancslé teljesen elveszi a  pulyka jellegzetes illatát, és nagyon finom sültet varázsol belőle.

A tintahal fajtákat hagyományos módon rizzsel, zöldségekkel és fűszerekkel készítik. Írtam már töltött kalamari receptet ITT . Most ki szerettem volna hagyni a rizst belőle. Nagyon finom lett, arra viszont számítani kell, hogy mivel nincs benne rizs, kicsit levesebb marad, nincs ami felszívja a zöldségek által kiengedett levet.

Ezt a kenyérkét már kétszer is megsütöttem, kevés változtatással. Legjobban rántottás reggelivel szeretek belőle egy szeletet enni :)

Nem egy könnyen emészthető étel, de annál finomabb. Köretnek a hússal összeérlelődött .padlizsán számít, de finnyás gyereknek rizst szoktam melléje főzni, erre a mártásból bőven kanalazok, neki ez a köret. 

Egy egyszerű recept, finom reggeli.

A mai bejegyzésben nincsenek megszépített, vágott képek, íme a pőre valóság, az én rendetlen konyhám, úgy, ahogy reggelente kinéz. Tudom vannak olyanok, akiknek a konyhája olyan mint egy látványkonyha, nos, én nem ezek közé tartozom, bár bevallom, nagyon szeretnék tökéletes háziasszony és nő lenni. Ezt ragozhatnám tovább még egy egész bejegyzésben, de a konyhám ilyetén bemutatását a tojásos tészta készítésének köszönhetjük.

A hagyományos görög húsgombócleves receptjét ITT írtam le. Most olyan módon próbáltam elkészíteni, mely a paleo étkezés elveinek is megfelel. Olyan jól sikerült, hogy nekem jobban ízlett, mint az eredeti :)

Ez a bejegyzés még a paradicsomos eltevésekhez tartozik. Pizza szószt is tettem el üvegekben. Nagyjából ugyanúgy készítettem mint a lecsónak valót, viszont tettem még hozzá rozmaringot, kakukkfűt és szurokfűt, babérlevelet. Miután összefőztem és besűrítettem kicsit a szószt, kivettem a babérleveleket, botmixerrel összedaráltam, majd a szokásos módon, ahogy már többször leírtam, csirátlanított üvegekbe tettem. Ezeket fejre állítva meleg dunsztba tettem, majd levittem a pincébe téli napokra.

Ez az egyik legősibb kultúrnövény, őshazája Észak Afrika. Az ókorban általánosan elterjedt volt a fogyasztása, Görögországban a mai napig előszeretettel fogyasztják. Ami érdekes, hogy a görögök nagy része szenved a G6PD enzimhiánytól (Glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz hiány), mely egy örökletes állapot és az ebben szenvedőkre nézve a fava bab egy veszélyes étel. Emiatt Görögországban a babák megszületésekor automatikusan elvégzik az egyszerű vértesztet, aminek alapján aztán közlik a szülőkkel ha a gyermeknél fennáll ez a probléma. 

Ezt a krémet a tzatziki -t helyettesítendő találtam ki és igazán nagyon jól sikerült :) Remélem nem felejtek ki semmilyen hozzávalót, mert nem ma készítettem, és természetesen elfelejtettem lejegyezni pontosan miket kutyultam össze. De nem egy nagy ügy, lehet vele próbálkozni. Az eredeti tzatziki receptjét ITT olvashatjátok.

A paradicsomos eltevések előzményei ( lecsó , zakuszka , paradicsomlé ) után, nem is olyan régen, sor került a paradicsompaszta elkészítésére. Hagyományos görög módon szerettem volna készíteni, kihasználva a mediterrán nap erejét. Nem nehéz, csak idő-, valamint megfelelő helyigényes a dolog. Az ami visszatartó erő lehet, hogy elég sok a bíbelődés vele, miközben nagyon sok paradicsomból rendkívül kevés paradicsompaszta lesz. Annak viszont a színe és íze fantasztikus!

A bámia vagy okra egy trópusi származású növény, melyet az utóbbi években Közép Európában is próbálnak termeszteni. Hőigényes növény, nem éli túl a fagypontot, ezért általában fedett helyen palántázzák, majd kiültetik a szabadba. Nyár végére érnek be rajta a hosszúkás kucsma alakú termések, melyeket zsengén, zölden kell fogyasztani. Nem mindenki szereti, mert a növény húsában van egy nyálkás anyag, melynek egy részétől ugyan meg lehet szabadulni, de nem mindig sikerül. Mindenesetre nagyon ízletes,  finom köret például csirke mellé. Görögországban a legelterjedtebb fogyasztási mód: paradicsomosan, csirkével vagy magában, sütőben vagy lábosban elkészítve. Más országokban salátaként  is szerepel az asztalon, télire kiszárítják, zsinegre fűzve tárolják, magját kávépótlóként is használják, levest, salátát, főzeléket készítenek belőle. 

Az idén a lecsó eltevés után, még 2 láda paradicsomra tettem szert. Mivel szeptember közepén felszámolják a paradicsomültetvényeket, szólt a zöldségesem, menjek szedjek ha akarok, ingyen és bérmentve, mert vége a paradicsomszezonnak és nemsokára felszántják az egész paradicsomföldet. Így hát kimentünk családostól az erdő alá és szedtünk 2 ládával. Én sem hittem, mi minden kijött belőle. A zakuszka az utolsó felvonás volt, de ezt írom be elsőnek, mert valakinek megígértem, hogy bepötyögöm.

Kezdjük azzal, hogy én a saját blogomon nem akarok aktivistaként nyomulni, sem senkit semmiről meggyőzni.A görög konyháról szóló bejegyzéseimnek sincs vége azért, mert leírom azokat az új dolgokat, melyek bekerültek az étrendembe. Én írok, ti olvastok, ti döntötök, ti esztek:) Különben is, a mandulát először valószínűleg a görögök termesztették, hisz a római elnevezés is azt jelenti: "görög dió". Szóval a mandulatej . Régóta kísérletezgetek vele és eljött az idő, hogy összegyűjtsem a tapasztalataimat, amíg el nem felejtem a felét annak, amiről írni akartam :) (hja..a híres memóriám..)

Aranylóan sárgáll Kedvenc uzsonnám Oregano-porban, citromos illatban.

Egyszerű és nagyszerű. Nekem cukkini-csíkokkal, a család többi tagjának basmati rizzsel.

Valamikor augusztusban eltettem az uborkát, ami már el is fogyott. Aztán nem emlékeztem pontosan a receptre, de most szerencse, elém ugrott a bejegyzéseim közül, így le is jegyzem gyorsan az utókornak. Mielőtt a receptet leírnám, megjegyzem, hogy itt Görögországban elég nehézkes az eltevés, mert nem lehet asztali sóhoz hozzájutni. Jobban mondva, az asztali só Görögországban jódos, mivel tengeri só. A jódtartalmú só pedig nem jó eltevésekhez. A jód fertőtlenítő, így automatikusan kiirtja azokat a baktériumokat és mikroorganizmusokat, melyeknek főszerep jutna a fermentálás közben.  Az én kísérletem nem kovászos uborkáról szólt, hanem csak sós uborkáról. Jódtartalmú sót használtam, mivelhogy akkor nem esett le a tantusz, hogy egyszerűen vegyek Himalája sót a bioboltból. Az eredmény nagyon finom, ropogós uborka lett, ami viszont egy idő után megpuhult. No ezt a puhaságot lehet gondolom elkerülni, ha jód-nélküli sóval tesszük el. Legközelebb beszámolok majd a Himalájá-s változatról, d

Ez annak fog igazán ízleni, aki nagyon szereti a káposztát, mint én. Az elkészítése nagyon egyszerű.