Ágni görög konyhája

A meggyes sorozat utolsó beírása. A meggylekvárhoz  a következőképpen járok el. Előző nap átmosom és kimagozom a meggyet. Itt mindegy, hogy kézzel vagy géppel magozom ki, mert én a lekvárt úgy szeretem, ha nincsenek benne nagy darabok. Miután végzek a kimagolással, az egészet beteszem, egy olyan edénybe, mely dupla. A belső része egy szűrő, így másnapra jó sok lé kifolyik a meggyből. Másnap a levet leöntöm és frissen megisszuk, a gyümölcsből tetszés szerinti sűrűségű lekvárt főzök a következő arányokkal: 1 kg kimagozott meggy 1/2 kg cukor Ennyi. Ebbe bármit lehet tenni ízfokozónak, fantázia szt. Én a sima meggylekvárt szeretem palacsintában. 

Az idén rengeteg meggyünk lett. Nem fejeztem be még a feldolgozást, mert a legrosszabbkor érik be, pont a vizsgaperiódus közepén. De nemcsak a gyerek vizsgái vannak ilyenkor mint feladat előttem (elég sokból segítek neki), hanem ilyenkor szoktam átszellőztetni a raktárban tárolt ruhákat, régi pokrócokat, stb. Ilyenkor minden kinyitásra kerül, átrendezek polcokat, lemosok falakat, ezekkel végeznem kell júliusig, amikor szállóvendégekkel kell foglalkozni. Így hát a meggy érhetne pl. szeptember-novemberben, amikor uborkaszezon van:) De nem, neki is most kell:) Így hát teccik nem teccik:) foglalkozni kell vele. Az idén késlekedtem vele és túlérett.