Ágni görög konyhája

Ez a finom torta alaposan megizzasztott, de végül sikerült megalkotni.

Görögországban nem Szenteste van az ünnepi vacsora, hanem a másnapi, 25-i ebéd az igazi ünnep. December 25-ig tart a karácsonyi böjt, 25-n hajnalban van a Karácsonyi szentmise, így még akkor sem illik nagy evés-ivást csapni 24-n este, ha nem vagy kimondottan vallásos.

Ezzel a különleges körettel szeretnék kellemes ünnepeket kívánni minden kedves olvasómnak! Hozzávalók : * 1 nagyobb piros édesburgonya * 1 kezeletlen narancs héja lereszelve * 1 narancs leve * 1/2 tk agave szirup (vagy méz) * 1/2 tk fahéjpor * 1/2 tk só * csipet szerecsendió Elkészítés : Az édesburgonyát sós vízben megfőzöm, majd minden hozzávalóval összemixelem. Narancsreszelékkel díszítem és sültek mellé ajánlom köretnek. Minden kedves olvasómnak kellemes és békés Karácsonyi Ünnepeket kívánok!!

Igazi ünnepi, fejedelmi reggeli!

Már többször utaltam az általam készített mandulalisztre. Ezt úgy kapom, hogy mandulatejet készítek ( ITT írtam róla hogyan és miért), majd a visszamaradt mandulatöredéket tepsire szórom, amit a fűtőtesten tartok. A következő tejkészítésig (3 naponta szoktam) ez a mandulatöredék már száraz.

Ez a leves a görög halleves és némi plusz zöldség kombinációjából jött létre. Nagyon finom :)

Ez egy szokatlan köret lehet ünnepi asztalon. Annak fog ízleni, aki szereti a sütőtök kissé semleges ízét. A fűszerekkel különlegessé lehet varázsolni.

Már több paleo kenyeret kipróbáltam ( őrölt mandulás , lenmagkenyér , diós-lenmagos-szezámos kenyér , tökmagos mediterrán kenyér ). Igaziból egyik sem tudja pótolni a frissen kisült kenyér ízét, de nem is azzal van a gond, hanem azzal, hogy nemigen tudom, mihez egyek kenyeret :) A legfinomabb párosítás nekem a paleo kenyér valamilyen kencefincével, de mivel eddig még nem sok ilyen kence-fincét készítettem, ezért az avokádós tojáskrém  és a zakuszka viszi a pálmát eddig. A főételekhez nem kívánom a kenyeret, mert már úgy érzem, a kenyér elnyomja az étel ízét. Legutóbb kipróbáltam a cukkinis paleo kenyeret . 

Igaziból a nagy kalamari-kat érdemes tölteni, mint amilyeneket ITT töltöttem, mert nem kell velük túl sok időt babrálni. Ilyen kisebbeket töltöttem már zöldségekkel, szőlővel ( ITT ) és mindenképpen azt kell mondanom, a töltelék jól áll nekik :) Ünnepinek tűnő étek, így vendégfogadáskor, bármely alkalomból megállja a helyét az asztalon. A kalamari párosítása paradicsomlével szerintem az egyik legsikeresebb párosítás az összes eddig kipróbált közül.

Ez olyanoknak való, mint amilyen én vagyok, kókusz és csoki-imádóknak :) Remek édesség, hamar elkészíthető, nincs vele sok macera.

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..

Nem kimondottan ünnepi, de bármilyen rágcsálós délutánon megállja a helyét a szezámmagos-mákos ropogós. Elkészítése rém egyszerű.

A paradicsomszószos garnélarákról már készült egy beírás , de ebben a beírásban szereplők nem garnélarákok voltak, hanem valamivel nagyobbak, melyeket "kis homár" néven ismerünk Görögországban. A garnélarák ( garides görögül, shrimp angolul) első látásra abban különbözik a kis homártól ( karavides görögül, crayfish , vagy small lobster angolul), hogy ez utóbbinak hosszú ollói vannak, míg a garnélának nincsenek. Garnélarák

A gomba csak olyan vidéken tartozik a hagyományos görög konyha alapanyagaihoz, ahol az az erdőkben fellelhető. Ide inkább Görögország északibb vidékei tartoznak, ahol van zöld és van erdő. Manapság azonban a gomba mindenhová eljut, hisz több helyen is termesztik.  A termesztéshez speciálisan elrendezett helyre van szükség, hisz a gomba rendes fejlődésében nagy szerepet játszik a levegő magas páratartalma (70-80%), a szűrt fény/vagy sötétség, és a hőmérsékleti viszonyok (10-18 C). Ezekben a termekben eleinte csak a gombát éltető anyagot helyezik el (füvek, szalma és trágya).

Meséltem az idei szüretünkről . Két liter must került a hűtőmbe, ebből 1 l-el megittunk, lassacskán, mert borzasztóan édes, 1 liter pedig arra várt, hogy a tavaly leírt módon alkalmassá teszem majd hosszú távú tárolásra. A lustaság erősebb volt nálam, és a must csak állt és állt a hűtőben. Szerintem 1 hónapot biztosan állt anélkül, hogy elkezdett volna erjedni, buborékolni, romlásnak indulni. Aztán egyik nap elhatároztam magam és készítettem belőle szőlőszirupot. Ez borzasztó egyszerű művelet, csak nem pár percig tartó, mert abból áll, hogy a mustot addig főzzük, amíg sűrű szirupot kapunk. Ennek a szirupnak a színe sötétbarna és olyan az állaga mint a méznek, de olyan édes is. Hűtőben tartom, de kint is elállna korlátlan ideig, hisz nagyon magas a szénhidrát-tartalma. Éppen emiatt nagyon ritkán és keveset használok belőle. Az íze mennyei :)

Ennél nincs is egyszerűbb leves. A családomban sajnos a levesekkel csak én kísérletezgetem, mert a görögök életében nem mindennapi tevékenység a levesevés. Ők inkább télen, akkor amikor hideg és rossz idő van, akkor űzik ezt a sportot :) ..és akkor is, a már unalomig ismételt pár levest kérik, makacsul :) De én is makacs vagyok, és magamnak főzök másfajta leveseket. Aztán aki kér az kér, aki nem, az bánhatja! :)

Mióta itt élek, nem sikerült olyan sütőtökre lelnem, mely a gyermekkor ízeit visszahozta volna. Az itt kisütött sárga-tök íze, valahogy nem emlékeztetett arra, ami emlékeimben élt. Így azt hittem, más talán a tök fajtája (részben igaz). Aztán a mostani sütési módszer meghozta a várt eredményt, alig bírtam megállni, ne faljam fel az egészet, még mielőtt leves lenne belőle :)