Skip to main content

Gesztenyekrémes kakaós, csokoládés, mandulás piskótatorta (paleo)

Ez a finom torta alaposan megizzasztott, de végül sikerült megalkotni.



Hozzávalók:

A piskótához: 

* 20 dkg fehér mandula, mixelve
* 4 tojás
* 4 ek méz
* 2 ek cukrozatlan kakaópor
* 1 kk szóda
* 1 kk sütőpor
* 2 ek mandulaliszt
(hagyományos konyhában lehet egy egyszerű 4 tojásos kakaós piskótát sütni)

Gesztenyekrém: 

* 400 gr tisztított, főtt gesztenyebél
* 4 ek méz
* 4 dl kókusztej
* 2 ek kókuszolaj vagy ghee
* 1 kk vaníliapor
(hagyományos konyhában lehet tejszínt és vajat használni)

Máz: 

* 1/2 tábla 81%-s étcsokoládé
* kb 50 ml kókusztejszín
* 1 kk ghee
(hagyományos konyhában tejszín)


A piskótához a fehér, héjtalanított mandulát kismixerben megdaráltam. A tojásokat különválasztottam, a fehérjéből kemény habot vertem. A száraz összetevőket összekavartam, a tojást a mézzel összekavartam, majd mindent lassan a fehérjékből felvert habhoz kevertem. Lehet hogy sütőpor és szóda nélkül is tökéletesen felnőtt volna, mert elég sok ez a 4 tojás a 20 dkg mandulához, de nem akartam kockáztatni. A mandulalisztet is utoljára tettem bele, mert láttam, hogy kicsit híg volt a tészta.
Kb. 25 perc alatt megsült előmelegített, 180 fokos elektromos sütőben. A tepsim 25x25 cm-s, amibe sütőpapírt tettem. Miután a piskóta megsült, a sütőpapír segítségével kiemeltem és rácsra borítottam, itt hagytam teljesen kihűlni. Kihűlés után egy éles késsel 2 lapra vágtam.

A gesztenyekrém elég hosszasan készült. Mivel nem tudtam hozzájutni natúr, cukor nélkül eltett főtt gesztenyéhez, ezért magamnak kellett megfőzni. 1 kg gesztenyét vettem, ezeket hideg vízbe tettem és jól összekavartam, hogy mindenhol érje őket a víz. Azokat, amik feljöttek a víz felszínére, kidobtam. Ezek attól könnyebbek, hogy a kukac kirágott a belükből, ezért jönnek fel a víz tetejére. A maradékot a gömbölyű tetejükön, keresztben, egy éles késsel bevágtam (csak óvatosan, nagyon megszaladhat a kés!). Forrásban lévő, enyhén sós vízbe dobtam őket és 10 percet főztem. Miután megfőttek, a forró vízben hagytam őket, majd ötösével kiemelgettem és pucoltam a gesztenyéket. Nem szabad kihűljenek és száradjanak, mert nem lehet hántani őket! Végül mikor minden héj és hártya eltűnt róluk, valamint a még előbukkanó kukacos részeket is kidobtam, 400 gr tiszta, főtt gesztenyebelem maradt. Ezeket a kókusztejben visszatettem főni és lassú tűzön addig főztem, amíg teljesen megpuhultak és beitták a tejet (kb 30 perc). Vigyázat a vége fele, nehogy leégjen! Krumplinyomóval összetörtem, majd mézet, vaníliát és gheet kevertem a krémhez.

A mázhoz szolgáló csokikrémem már előző napról készen volt, mert készítettem csokoládés bonbonokat. Így csak elővettem a  hűtőből, ahol teljesen megdermedve várta a felhasználást. A krémet úgy készítettem, hogy a csokoládét gőz fölött felolvasztottam, majd mixerben összekevertem annyi kókusztejszínnel és ghee-vel, hogy vastag csokoládékrémet kapjak. Nem sikerült fordítva, hogy az olvadt csokihoz adjam a tejszínt és vajat, mert ez a magas kakaótartalmú csokoládé annyira összeugrott egy vajas masszává a gőz fölött, hogy csak a mixerrel tudtam krémet varázsolni belőle, ami nagyon finom lett. 70%-s csokoládéval gőz fölött lehet dolgozni, könnyebben ki lehet kavarni a  mázt. Szerintem érdemes 1 táblából készíteni a  csokikrémet és ami marad, azt másnap reggelire palacsintával megenni :)

Ezután már csak az összeállítás és díszítés maradt. Szerencse találtam friss (melegházi) epret, ami pont megfelelő volt a hangulatos, vidám díszítéshez (ízre természetesen a májusi eper nyomába sem érhet, de a cél itt a szép díszítés volt). Elég munkás torta volt, de az eredmény megérte :)





Comments

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Apróhal sütőben (Γαύρος)

Hihetetlennek tűnik, hogy a gavros-ról eddig nem írtam bejegyzést, de nem találok semmit, így valószínűleg annyira "mezei" dolognak tekintettem, hogy meg sem említettem.. A "gavros" a legfogyasztottabb apró-halfajta a "maridaki"-val együtt. Kis méretű, keskeny halacska, a nagyok elérhetik egy női tenyér hosszát és jó kövérek. Elkészítésük nagyon egyszerű és nagyon sokszor kerül nálunk is asztalra. Mi legjobban sütőben szeretjük, habár lisztbe forgatva és olívaolajban kisütve sem rossz..