Ágni görög konyhája

Meséltem az idei szüretünkről . Két liter must került a hűtőmbe, ebből 1 l-el megittunk, lassacskán, mert borzasztóan édes, 1 liter pedig arra várt, hogy a tavaly leírt módon alkalmassá teszem majd hosszú távú tárolásra. A lustaság erősebb volt nálam, és a must csak állt és állt a hűtőben. Szerintem 1 hónapot biztosan állt anélkül, hogy elkezdett volna erjedni, buborékolni, romlásnak indulni. Aztán egyik nap elhatároztam magam és készítettem belőle szőlőszirupot. Ez borzasztó egyszerű művelet, csak nem pár percig tartó, mert abból áll, hogy a mustot addig főzzük, amíg sűrű szirupot kapunk. Ennek a szirupnak a színe sötétbarna és olyan az állaga mint a méznek, de olyan édes is. Hűtőben tartom, de kint is elállna korlátlan ideig, hisz nagyon magas a szénhidrát-tartalma. Éppen emiatt nagyon ritkán és keveset használok belőle. Az íze mennyei :)

A mustos keksz nem egy nagy mutatvány, de napok óta halogatom a leírását, mert nem írhatom le anélkül, hogy szót ne ejtsek a must tartósításáról. Jól emlékszem, hogy a szeptemberi szüretünk alkalmával készített tartósított mustomról készítettem képeket, a tartósítási folyamat alatt, de sehol nem találom őket. Így jár az, aki nem írja le rögtön az írásra való dolgokat. Szétnéztem kicsit a magyar neten, de nem találtam ilyen jellegű tartósítási módszert. Most vagy nem ismerik a magyarok, vagy csak többet kellett volna kutakodni, amihez nincsen türelmem. Az biztos, hogyha ismerik is, nem egy elterjedt módszer. Otthon a  mustot inkább hőkezeléssel, kristálycukorral vagy benzoesavas nátriummal tartósítják.

Itt van a mustos ételek ideje! A görögök nagyon sok mindent készítenek mustból, de az egyik legmegszokottabb, legmindennapibb a mustos keksz. Minden házban és minden pékségben saját recept szerint készítik, de az hozzávalók nagyjából ugyanazok és a legfontosabb persze a must.