Ágni görög konyhája

Görögországban  a klasszikus görög kávé az, amit mi török kávé néven ismerünk. Ehhez nagyon finomra darált kávét használnak, nagyjából 3 féle pirítási stádiumban, így lesz nagyon fekete, közepes, vagy "szőke " a kávé. Az idõsebb emberek - fõleg a vidékiek, csak ilyen kávét isznak. Régen, a görög vagy török kávét a "cafenio"-nak nevezett jellegzetes görög kávéházakban szolgálták fel. Ezeknek a kávéházaknak különös jelentõségük volt, ugyanis a kávézáson kívül itt találkoztak a falu férfiai, ügyes bajos dolgaik megbeszélésre, és ez ma is így van.

Az utóbbi időben nem írtam gyakran a blogba, aminek az volt az eredménye, hogy nem tudom miről számoltam be és miről nem. Valahogy úgy volt a fejemben, hogy a szőlőlevél akcióról beszámoltam, aztán ma ahogy nézegettem az írásokat, rájöttem, hogy csak a FB oldalon fotóztam róla. Így most bepótolom, mert tudom, jövőben keresgélni fogom az idei adatokat. Az idén az első levél ritkítást április végén ejtettük meg, és ápr. 28-n ettünk először töltikéket. Nagyon sok levelet dolgoztam fel, szám szerint 440 lapit, ezeket eleinte kiválogattuk, aztán megszámoltam, lemostam őket, majd forró vízben pár percet főztem, addig, amíg a színük barna lett. 150 levelenként lefagyasztottam, laposan, úgy hogy sütőpapírra helyeztem őket kisimítva, felül letakartam másik sütőpapír-lappal, majd az egészet vigyázva fóliába tettem és be a fagyasztóba. Az első adag töltike " jalantzi " módra készült, vagyis a szokásos hús nélküli, rizses töltelékkel. A receptet nagyon pontosan leírtam a tavalyi b

Itt az articsóka ideje. Tudom, tavaly is írtam róla, de mivel ez nem egy kimondott receptesblog, hanem inkább egy háztartással kapcsolatos blog, amiben sokszor keresgélem elmúlt hónapok eseményeit, hát megint írok róla. Annál is inkább, mert a jól bevált receptemen kicsit változtattam. Kezdem inkább azzal, hogy a kertünk végre 6 év után kezdi meghozni gyümölcseit:) Mikor az elején a férjem nekifogott a kert ilyenfajta kialakításának, én nem nagyon értettem vele egyet és morogtam, majd nem foglalkoztam az egésszel. A veszekedést elkerülendő kialakult egy olyan rutin, melynek fő irányvonala szerint férjem foglalkozik a kert nagyobb részével, a nehezebb munkát igénylő fejezetekkel és a fákkal, én pedig piszmoghatok pár virágágyással.

Kissé megkésve, de itt vagyok..rossz pénz nem vész el.:) Csak a kedve lanyhul néha.. Az utóbbi időben alig főzök valami újat, ilyen olyan okokból kissé döcögős minden ebben a hónapban. Azért hoztam nektek egy finom töltött tintahalat. A receptet én találtam ki, nem nagy ördöngösség. A tintahalat az ITT leírt módin tisztítom. Aztán nem vágom karikára, hanem szép dagira töltöm őket. Leírom a töltelék receptet, úgy ahogyan a kis titkárom mellettem lejegyezte, de 2 nagyobb tintahalhoz ennek a mennyiségnek elég a fele.

Nem fognak ezek a válság-szörnyetegek kifogni rajtunk. Elveszik minden pénzünk és beszorítanak a házainkba? Majd sütögetünk otthon! Nincs elég pénz egy becsületes asztal megszervezéséhez? Dehogy nincs, a heti pénzből rittyentünk egy olyat, aminek a maradékain egy hétig elleszünk!:) Fő az optimizmus! Ennek a jegyében telt a mai nap, nagyon vidáman. Piknikezni nem mentünk, minek, az udvarunknál nincs jobb piknikhely. A séta ránk fért volna, de azt majd más nap megtesszük, meg különben is, most kullancsveszély van. Kifogás mindig van egy jó otthoni kajaparti megtartásához:)