Görögországban a klasszikus görög kávé az, amit mi török kávé néven ismerünk. Ehhez nagyon finomra darált kávét használnak, nagyjából 3 féle pirítási stádiumban, így lesz nagyon fekete, közepes, vagy "szőke" a kávé. Az idõsebb emberek - fõleg a vidékiek, csak ilyen kávét isznak. Régen, a görög vagy török kávét a "cafenio"-nak nevezett jellegzetes görög kávéházakban szolgálták fel. Ezeknek a kávéházaknak különös jelentõségük volt, ugyanis a kávézáson kívül itt találkoztak a falu férfiai, ügyes bajos dolgaik megbeszélésre, és ez ma is így van.
Állítólag a 15. században Omer sejk-nek Mokkai számüzetése alatt úgy sikerült túlélnie a nehéz napokat, hogy az addig ismeretlen babokból készült fõzetet itta. Mikor Mekkába visszatért, megnyitotta az elsõ kávéházat. Egyiptomban és Törökországban hamar elterjedt a kávéfõzés szokása, Konstantinápolyban két szíriai nyitotta meg az elsõ kávékifõzdét a Táhtá Kulé negyedben. A kávé annyira ízlett, hogy végül a kávéházat bezáratta a szultán, mert a hívõk a tzsámiba járás helyett inkább kávézni jártak. A következõ kávékifõzde a bazár közepén nyílt meg és a helyi politikai és közéleti személyiségek találkozóhelye lett.
Innen már egy lépés volt, hogy Görögországba is átterjedjen, de hogy útközben hogyan keresztelõdõtt át görög kávéra, az nem egészen tiszta:) Valószínűleg onnan eredhet az elnevezés, hogy Konstantinápoly annak idején a görög bizánc fővárosa volt és az ottani görögök telepíthették át eme jó szokást is az anyahazába.
A lényeg, hogy jó görög kávét főzni tudni kell. Ez nem egy egyszerû forró vízzel nyakon locsolás, hanem nagyon alacsony tûzön való forralásból áll, ami alatt a kávé minden aromáját a lébe kiadja.
A görög kávét ( elliniko káfé) a színén kívül (fekete=szkuró, közepes=metrió, szõke=xanthó) a beletett cukor mennyisége alapján is kategorizálják, és ha kávézóban kávét kérünk, csak ez alapján lehet választani. Kávézókban általában a közepesen pirított kávét használják. Tehát a beletett cukor mennyisége alapján lehet: keserû (szkétó), közepesen édes (metrió) vagy édes (glikó). A görög kávét apró csészékben szolgálják fel, de lehet kérni nagyobban is, ekkor duplát vagyis „dipló” kávét kell kérni.
Hogyan készítik?
A közepesen édes, kis csészében felszolgált kávét, a következõképpen: a csésze hideg vizet egy magas nyakú rézbögrében felteszik fõni és amíg még hideg a víz, beletesznek 1 vagy 1,5 teáskanál kávét + 1 teáskanál cukrot. Ahogy a víz melegedik jól összekavarják, majd odafigyelnek, hogy ahogy felfõtt, levegyék a tûzrõl még mielõtt a hab a szélekrõl befordulna. Tehát akkor kell levenni amikor még a hab csak növekedik, de nem látszik alatta a víz forrása. Ekkor lesz szép egyenletes hab (kájmáki) a kávé tetején és ekkor igazán ízletes. Az édesbe két (vagy több) kanál cukrot tesznek, míg a keserûbe egyáltalán. A zacc a kávé aljára leülepedik és addig kell inni a kávét amíg a zacchoz érünk. Én nagyon szeretem, valóban ízletes kávé, de talán szokás dolga is:)
A görög kafenió nem azonos a kafétériával. A KAFENIÓ az a jellegezetes vidéki, falusi kávéház, ahol nagyjából férfiak gyûlnek össze. A KÁFÉTÉRIA már a mai cukrászdáknak megfelelõ kávézó, ahol a görög kávén kívül más jellegû kávékat is lehet fogyasztani, ezenkívül teákat, édességeket.
A káfétériákban mindenhol lehet kérni Esspresso-t, amit általában kis persszó csészékben szolgálnak fel, külön mellé adva a cukrot. Ebbõl is lehet duplát kérni (dipló). A görög kávé után legjobban a francia avagy filteres kávét szeretik a görögök, ez az egyesek által löttynek karakterizált kávélé:), amibõl 3-4 csészével is megisznak naponta, de azért nem készítik annyira hígra mint a németek. Egy papírfilterbe 2 teáskanál kávét tesznek és ehhez 1 csésze (200 ml) forró vizet folyatnak át rajta. A francia kávé különféle ízesítésekben létezik: mandula, mogyoró, csokis, vanilía, a szuper marketben is kapható kiszerelésekben. Nem mindegyik káfétéria tud ilyen ízesítésû kávéval szolgálni, de egyszerû francia avagy filteres kávéval biztos.
A másik amivel minden káfétériában találkozunk és amit én is elõszeretettel fogyasztok: a capuccino. Ez majdnem ugyanaz mint a francia kávé, csak annál enyhén erõsebb, valamint tejbõl vagy tejszínbõl felvert krémet tesznek a tetejére amit fahéjjal megszórnak. Én nem szeretem a fahéjat ezért mindig rájuk szólok, hogy : HORISZ KÁNÉLA! – fahéj nélkül. Igaziból a capuccinót így kéne készíteni: 1/3 presszókávé, 1/3 meleg tej és 1/3 tejkrém. A legjobb 2%-os tejjel készíteni, hogy a kávé ízét ne fedje a tej.
Nem régi behozatal az espresso freddo: dupla adag presszókávé amit alaposan összeráznak a kívánt adag cukorral és apróra tört jégdarabokkal, majd magas pohárban szolgálják fel.
A capuccino freddo majdnem olyan mint az espresso freddo, csak úgy készül, hogy a presszó kávét pohárba tesszük majd hideg tejjel nyakon öntjük, de a tejet azelõtt apró jégdarabokkal alaposan felverjük, hogy vastag krémmé alakuljon.
E két utolsó nyáron már majdnem helyettesíti az utóbbi években a híres frappét. A frappé kávé készítési módját szerintem mindenki ismeri: hideg vízzel felöntött kívánt mennyiségû nesskávé+cukor, amit apró jégdarabokkal alaposan felvernek majd hozzátesznek tejet (lehet tej nélkül is).
És persze mindezeken kívül, ha valaki klasszikus forró nesskávét akarna inni, annak sincs semmi akadálya egy kávéházban:)
És hogy mennyit kávéznak a görögök? Ha az apró görög kávékat isszák, akkor annyit, ahány helyre aznap el kell menjenek, ugyanis minden helyen megkínálják az embert kávéval. Persze vissza lehet utasítani, de az együtt elszürcsölt kávénak valahogy jobb íze van:)
De frappéból is megisznak nyaranta minimum kettõt. Ez most egy durva általánosítás, mert persze itt is mint mindenhol vannak olyanok, akik utálják a kávét, vagy akik elvi okokból nem kávéznak, vagy akik nem isznak többet mint egy kávé naponta. Én személy szerint naponta két kávét iszom, maximum hármat, de akkor a harmadik az görög kávé kell legyen. Anyósóm naponta akár hetet is, de õ fél teáskanál kávét tesz egy adagba. Ismerõseim átlagban napi 2-3 kávéval elvannak, legyen az görög vagy másfajta kávé. De van olyan görög barátnõm is, aki nem kávézik:) Szóval nehéz általánosítani:)
Comments