Articsóka (Αγγινάρα) ..és hogyan állunk a terméssel?

Itt az articsóka ideje. Tudom, tavaly is írtam róla, de mivel ez nem egy kimondott receptesblog, hanem inkább egy háztartással kapcsolatos blog, amiben sokszor keresgélem elmúlt hónapok eseményeit, hát megint írok róla. Annál is inkább, mert a jól bevált receptemen kicsit változtattam. Kezdem inkább azzal, hogy a kertünk végre 6 év után kezdi meghozni gyümölcseit:) Mikor az elején a férjem nekifogott a kert ilyenfajta kialakításának, én nem nagyon értettem vele egyet és morogtam, majd nem foglalkoztam az egésszel. A veszekedést elkerülendő kialakult egy olyan rutin, melynek fő irányvonala szerint férjem foglalkozik a kert nagyobb részével, a nehezebb munkát igénylő fejezetekkel és a fákkal, én pedig piszmoghatok pár virágágyással.
Én inkább díszkertet szerettem volna, férjem pedig gyümölcsöst, szőlőst, ami majd ellát mindket ennivalóval. Én féltem attól, csak belefog és minden rámmarad (voltak ilyen előzmények), ezért nagyon nem örültem eleinte az elképzeléseinek. Nehezen alakult ki a mai formája a kertnek, hisz a fák, bokrok meg kellett nőjenek ahhoz, hogy valóban "hasznot" hozzanak, vagyis teremjenek. Voltak időszakok, mikor a férjem alig foglalkozott az egésszel és elszörnyedve láttam magam előtt azt, amitől féltem, hogy vagy ellenőrizhetetlen dzsungel lesz a kertből, vagy olyan munkák maradnak rám amikkel nem tudok megbírkózni. Aztán szépen kialakult minden. Ma már a férjem majdnem naponta a kertben "kapirgál" és nekem el kell ismernem, már sokadszorra, igaza volt. Sokminden terem a kertünkben, a lenti képsorozaton megnézhetitek a mostani állapotot, a most kibúvó körtéket, cseresznyét, naspolyát, az articsókákat, az olívákat, az eperbokrot, a meggyet, a gránátalmavirágokat, szőlőst és nincs is minden lefényképezve.

Tegnap leszüreteltük az articsókákat és nagyon finom ebédet főztem. Az alaprecept a már ismert "a'la polita" módra készülő artcsóka recept, de most kicsit kibővítettem. Került bele sárgarépa és az articsókák szárából a puha rész, ugyanis a férjem mondta, annak idején anyósom ezt is belefőzte. Nem igazán tudtam, mennyire emlékszik jól és hogy milyen lesz, de én jobban szerettem a szárat, mint magát az artcsóka szívét:)

Ennyi csókám:) volt:

Leszedegettem a pikkelyeket, miközben ugrándoztam mert tele volt az Erdélyben "fülbemászó"-nak becézett bogárral. A kezem szépen kezdett barnára festődni a művelet közben.

A pikkelyleszedés után körbe körbe levágtam a kemény részt a virág szíve körül.

A szőröket késsel kivágtam..

..majd kikapartam a belét, úgy, hogy a szőröcskék tövei is kijöjjenek. Ezt legjobban a kerek karalábé-kaparóval lehet elvégezni, ami nekem nincs mert annyira elrozsdásodott, hogy egyik nap megmérgelődtem és kidobtam. A szárakon a szélső fás részt lehúztam és csak a belső, puha részt hagytam meg.

Az egész halomból több szemét maradt, mint ehető rész, de nem baj, mert semmi organikust nem dobunk el, megy vissza egyenesen komposztnak. A megtisztított részeket be kell alaposan kenni citrommal, mert hanem hamar megfeketednek!

Innen már egyszerű a recept, a képen látható articsókához adok sárgarépát, borsót, krumplit, 1 nagy apróra vágott hagymát (jobb ha friss zöldhagyma kerül bele, nekem most nem volt).

Olívaolajon (ujjnyi vastag legyen a tepsiben) megfuttatom a  hagymát, rádobom a krumplit, kicsit összepirítom, majd mehet a sárgarépa, borsó, articsóka, kb 1 kk durva só, bors. Annyi vízzel öntöm fel, hogy majdnem ellepje.

Lefedem, hagyom puhára főni.

Készítek egy citromos-tojásos habarást: 2 tojást felverek, belekavarok 1 ek lisztet és beleöntöm lassacskán 2 nagy citromnak a kifacsart levét. Az ételt időközben lehúzom a tűzről, hogy ne legyen forrásban, így bátran ráönthetem egyenesen a habarást, összerázogatom, finoman összekeverem és visszateszem még pár percet alacsony hőfokon rottyanni, hogy a liszt és tojás megfőjön. A legbiztosabb módszer a habarás hozzákeveréséhez, ha a tojásos habarásba kanalanként adagoljuk a forró étellevet és mikor az egész felforrosódik, akkor öntjük vissza az ételhez. De erre nincs szükség, ha az étel már nincs forrásponton, nem fog a tojás összemenni.

Még a habarás hozzáadása előtt egy marék zöld kaprot adok hozzá.

A friss articsóka íze össze sem hasonlítható a fagyasztottéval! Szoktam mirelitből is készíteni, de ez a friss, a kertünkből, egyszerűen fenomenális:)
Gyertek, próbáljátok ki:)