Ágni görög konyhája

Tudom, tudom, micsoda dolog ez, gasztroblog és nem pörög így ünnepekkor? Mentség az van bőven, egyrészt az idén van egy egészségügyi problémám, ami nagyon megnehezíti a főzést (kéz..), aztán meg megint felszedtem pár nem-kívánt kilót és még az ünnepek itt sincsenek, meg nem volt internet, meg még sorolhatnám..de ennyi elég a bizonyítványom magyarázásához:) Az internet mentes napok egyikén, közel a sütőtökpitás naphoz, magyarosabb ebédet terveztem. Készült sütőtökleves , úgy ahogy kell, tejszínes habarással, egy krumplival és egy almával, ezek nagyon finom ízt adtak neki. Mikor fiam megkóstolta, azt mondta, kér egy tányérral belőle. Aztán mikor leült mellé, mégis meggondolta magát:( Férjem nem is szokta megkóstolni ha van más, most volt más, így ő sem evett belőle.

Az idén különösen hamar lehűlt a levegő. Ugyan még ott piroslanak a mezőkön az "opszima", a késői paradicsomok, de nem tudom mennyire bírták ki a pár napos hideget és esőt. Ma délelőtt 7 fokot mutatott a hőmérő a balkonon, ami rendkívül alacsony hőmérséklet erre az évszakra és az Eviai viszonyokat tekintve. Volt nekem is pár túlérettnek tűnő paradicsomom, amikből még egyszer, utoljára az idén, töltött zöldségeket akartam készíteni. Erről is többször blogoltam, igaz, sosem készítem ugyanazon a módon. Most került a töltelék rizsbe bazsalikom és menta is, szomorúan tapasztaltam, hogy a mentámat a hideg teljesen kikezdte. A bazsalikom még bírja, de le kéne szednem minden zöldjét és lefagyasszam vagy szárítsam, mert látom, hogy nem sokáig lesz már ilyen szép. Volt egy üveg szétszáradt mazsolám, így ebből is került bele egy jó marék, finom édes ízt kölcsönözve a tölteléknek. A mélyhűtőből előkerült egy kisebb zacsi apróra vágott padlizsánbél, ...

A nyáron egyik kedves törzsvendégem hozott nekem két könyvet ajándékba, egyik Váncsa István: Lakoma c. gasztrokönyve. Eleinte nagyon élveztem a stílusát, aztán minél többet vagy többször olvastam újra bizonyos részleteket, annál inkább irritált. Váncsa István bizonyosan egy elismert ember és valószínűleg jóval többet konyít a gasztronómiához nálam, de hogy a görög konyhához nálam sokkal kevésbé ért, az világos lett számomra már az első sorok olvasása után. Azonban könyve nagyon jó célt szolgál, felületesen megismerteti a hozzá nem értő olvasót az un. mediterrán konyhával, ami V. I. szt. valóban nincs is. 

Erről már sokszor blogoltam, de talán soha nem sikerült a receptet kétszer ugyanúgy leírnom:) De jól is van ez így, mert előbb utóbb kifogyok a receptekből és ismétlésre adom magam:) A nyári periódus, ami a legérdekesebb lehetne a főzés szempontjából, nekem a legnehezebb, mert a nyári két főhónapban, júliusban és augusztusban, majdnem csak kizárólagosan gyorsabb ételeket tudok készíteni, mint lecsó, görög sztrapácska és társaik. Azért néha besikerül egy-egy laktatóbb, nehezebb étel is, főleg így szezon vége fele. Egyik kedvenc az imám.  Itt van egy régebbi beírásom róla, meg ITT , és ITT . Ez utóbbi a legtalálóbb recept a mai képeimhez.

Az utóbbi időben nagyon sokat és rendszeresen főztem, viszont időm nem volt a recepteket beírni, de sok esetben nem is volt mit, mert nyáron folytonosan ismétlődő nyári ételeket főzök. Az idei nyár megint teljesen más mint az eddigiek, nagyon sok "ajándék" zöldségem van, amik nagyjából meghatározzák azt is, mi kerül az asztalra. A napokban megint töltött zöldségeket készítettem, de egy kis eltéréssel az eredeti receptemhez képest.

Erről az ételről már ITT írtam, de most újból leírom a receptet, mert most pontosabban tudom visszaadni a dolgok menetét. Ugyanis eddig mindig csak akkor fogtam neki ilyen nagyszabású munkák elvégzésének, amikor anyósom is hozzánk látogatott, így ő sokat segített a bügyörgetésben:) Aztán meg soha nem figyeltem oda a receptre igazán, mert mindig az ő vezetése alatt készültek ezek a hagyományos dolgok, így nem igazán izgattam magam, hogy pontosan leírjak mindent. Bármikor szükségem volt valamilyen teoretikus kisegítésre a főzés terén, csak oda kellett telefonálnom. Most ez sajnos megváltozott, anyósom nem a régi, nem is igazán emlékszik a receptekre, vagy ha igen, kihagy belőlük valamit. Szóval eljött a fő-fakanáltartó váltás ideje..így hát a receptjeim egyre pontosabbak és akkurátusabbak. A májusi időszakban kibújnak a szőlőlevelek és olyan nagy sebességgel nőnek és fejlődnek, hogy meg kell tisztítani a tőkéket a nagyobb levelektől és helyet kell hagyni a hajtásoknak, úgy, hogy leveg...

Ez az egyik legjellegzetesebb nyári eledel Görögországban, minden vidéken készítik, más és más összetevőkkel, ízesítéssel, de alapjában ugyanúgy. Az éttermekben is általában mindenhol megtalálható. És persze én is már leírtam a receptet ITT is többek között. Most annyiban tértem el a megszokott recepttől, hogy mivel megmaradt egy adag elkészített darált hús a töltött cukkinik elkészítésekor, ezt felhasználtam. Tehát a töltelékbe beletettem a megmaradt darált húst is, így értelemszerűen kevesebb töltelékre lett volna szükségem. Az ördögi kör azonban folytatódott, mert megmaradt a töltelék fele, így másnap megint elkészítettem, szerencse voltak itthon belevaló zöldségek.