Ágni görög konyhája

Általában így szoktunk járni, aznap, mikor bárányt sütünk, annyira megtelünk a szagokkal meg a bárány elkészültéig befalt apró falatokkal, hogy alig eszünk valamit a bárányból. Nekem kimondottan úgy ízlik, hogy csipegetem le a nyársról a húst, ahogy forog és közben szétégetem az ujjaim vele:). Mire asztalhoz kerülünk, tele vagyunk. A bárányhús annyira zsíros, hogy annak ellenére, hogy a zsír nagyrésze kicsöpög sülés közben, nem lehet sokat enni belőle egyszerre. Általában szombaton nem is szoktunk olajos ételeket fogyasztani, hogy a vasárnapi báránysült ne emelje az egekbe, az amúgy is a kelleténél magasabb koleszterinszintünket.  Egy szó mint száz: jó nagy teli tál báránysültet hoztunk haza. Tegnap már semmi kedvem nem volt foglalkozni vele, mert tudtam, órákat kell piszmogni az elrendezésével, így csak becsaptam a hűtőbe.

Ahogy az előbbi  bejegyzésemben írtam, Nagyszombaton, még a feltámadási mise előtt, melyre mindannyian elmentünk, elszaladtunk barátainkhoz, hogy segítsünk kicsit a vasárnapi báránysütés előkészületeiben.  Figyelem!   A következőkben fázisfotók lesznek, melyeken bemutatom a bárány előkészítését. Aki nem bírja a  natúr húsos képeket, vagy sajnálja az  étkezés céljából levágott állatokat, az itt zárja le kérem a bejegyzést. A báránysütés bizony nem egy egyszerű dolog. Már maga a megfelelő hús beszerzéséhez is leleményesség kell, mert ilyenkor sokszor megtörtént már, mióta itt élek, hogy húsokat "átneveztek": pl. bolgár bárányokat görögként adtak el, vagy alacsonyabb minőségű húsokat adtak el drágábban, mint amennyiért  azokat kellett volna, de egyéb ravasz visszaélések is előfordultak időnként. Nagyon sokan vásárolnak ilyenkor a Varvakio Agora -n, Athénnak a központi húspiacán, de aki odafigyel az étkezésére, az inkább...

Már két éve nem voltam itt Húsvétkor, valahogy a tavaly is, tavalyelőtt is úgy sikerült, hogy Magyarországon tartózkodtam. Az idei húsvétvasárnapot, vagyis a mai napot, barátoknál töltöttük és végre olyanoknál, akik nagyon jól értenek ahhoz, hogyan kell bárányt karóba húzni és finomra sütni. Én sem maradtam azonban tétlen, akik olvastok, tudjátok, hogy bárhová hívnak, mindig viszek magammal harapnivalót, arra az esetre, ha a háziasszonynak mégsem jönne össze:)) A Görögkonyha FB oldalán fázisaiban is hírt adtam a konyhámban történtekről, de arról is, mik a szokások húsvét körül a görög konyhákban.