Ágni görög konyhája

Az idén is megvolt a szőlős ritkítása, csak már nem számoltam be róla részletesen, mert megvan a tavalyi   és a tavalyelőtti  beírás. Pontosan ugyanúgy történt, egy halom levél bekerült a konyhámba, több mint tavaly és tavalyelőtt, ezeket pedig lemostam, leforráztam és 50 darabonként cipzáras zacskókban lefagyasztottam. Természetesen készült töltike belőle azon frissiben és egy szép disznóhús rolád. Ugyan a kecske vagy a bárányhús talál a leginkább a szőlőlevél ízéhez, azért ez is nagyon finom volt.  Most tudom, hogy egyeseket felmérgesítek, de ez alkalommal csak körülbelül tudom megadni a mértékeket, mert csak szemre pakolgattam. Sőt a hús sem tudom mennyi volt, gondolom olyan 1,5-2 kg között valahol.

A görög tematikus blogomban már írtam a görög névnapok jelentőségéről. A görög nevek mind ortodox nevek, ami azt jelenti, hogy a 99%-uk valamelyik szentnek a neve. Így azon a napon, amikor valamelyik szent napja van és a neki szentelt templom is ünnepel, az ennek megfelelő modern görög névnek is napja van. Vannak nagy és gyakori nevek, ezekből Húsvétkor ünneplik az Anastasia -t (férfi megfelelője Anastasi vagyis Tasos), a Jorgos -t (női megfelelője Jeorgia) és a Lambrini -t (ami a lambri=fény szóból ered, nem túl gyakori név). Az Anastasia név az "anastasi" szóból ered, ami feltámadást jelent, így ezt mindig húsvét vasárnapján tartják. A Jorgos nap egy mobil ünnep, vagyis van konkrét napja, április 23, de hogyha a Húsvét ezután a dátum utánra esik, akkor a Jorgos napot is Húsvét hétfőjén tartják. Van aki úgy gondolja, jobb ez így, mert a Húsvéttal együtt lejár a névnap is, mert a görög névnapokat nagyon meg kell ünnepelni, főleg az ilyen nagy szentek napjait mint Szent Gy

A " straciatella " név tulajdonképpen egy olasz "alla Romana" típusú tojásos levesre vonatkozna eredetileg. Ezt a levest úgy készítik, hogy az eredeti húsleveshez felvert tojást (amit néha grízzel kevernek el) adnak, lassan adagolva, így a tojás apró kis főtt darabkákat képez a levesben, ezeket hívják "straciatella"-nak. Európában a straciatella elnevezést manapság legfőképpen egy olyan fagylalt típusra használják, melyben az eredeti straciatella leves-re emlékeztetően  apró kis csokidarabok vannak. Természetesen ezt a csokifajtát is egy olasz találta ki, mégpedig Enrico Panattoni, egy Bergamo-i "gelateria" tulajdonosa.

A tavalyi húsvéti kekszem a rendkívül finom szmirnai kuluraki volt. Az idén eléggé összemelegedtem az egyik szomszédnőmmel, aki folyamatosan dolgozik és rájárok szát tátani :) Fest, szerel, kertészkedik, főz fáradhatatlanul hajnaltól estig. Reggel 4-5-kor kel ilyenkor húsvét előtt, este 10-kor fekszik, 57 éves és el nem tudom képzelni, honnan ez a rengeteg energia. Én nála fiatalabb vagyok, de nem hiszem, hogy ezt a mennyiségű fizikai munkát megbírnám. Szóval a  lényeg, hogy én - mi mást - főleg recepteket adok neki és tanácsokat főzés terén, míg ő ellát engem folyamatosan friss zölddel a kertjéből. Salátát, friss hagymát, rukkolát, petrezselymet és zellert alig kellett az idén vásárolnom, de a tojásokat is tőle vettem eddig. Azért eddig, mert ma, Húsvét vasárnapján először megtojt Marika :) Marika a 3 tyúkunkból a kedvencem, egy szép fehér hátú, aki ma megajándékozott első saját tojásunkkal :)

A tavalyi maratoni húsvéti bejegyzéseim után az idén úgy tervezem, egy bejegyzés fog eme viszontagságokról szólni, de ez nem biztos, hogy így is lesz :) Minden fontos részletet kiveséztem a tavalyi beírásomban, így csak arról írok, ami az idén másképpen történt. Egyrészt azt is megjegyzem, ez a blog óriási segítség nekem a történtek visszakeresésében. Olyan sűrű az életem folyamatosan (nem értem hogyan csinálom :)), hogy sokszor olyasmikre nem emlékszem, hogy magam is (abszolút nem kellemesen.. )  meglepődöm, ilyenkor leülök a bloghoz és visszakeresem a történteket.