Skip to main content

György vagyis Jorgosz nap

A görög tematikus blogomban már írtam a görög névnapok jelentőségéről. A görög nevek mind ortodox nevek, ami azt jelenti, hogy a 99%-uk valamelyik szentnek a neve. Így azon a napon, amikor valamelyik szent napja van és a neki szentelt templom is ünnepel, az ennek megfelelő modern görög névnek is napja van. Vannak nagy és gyakori nevek, ezekből Húsvétkor ünneplik az Anastasia-t (férfi megfelelője Anastasi vagyis Tasos), a Jorgos-t (női megfelelője Jeorgia) és a Lambrini-t (ami a lambri=fény szóból ered, nem túl gyakori név). Az Anastasia név az "anastasi" szóból ered, ami feltámadást jelent, így ezt mindig húsvét vasárnapján tartják. A Jorgos nap egy mobil ünnep, vagyis van konkrét napja, április 23, de hogyha a Húsvét ezután a dátum utánra esik, akkor a Jorgos napot is Húsvét hétfőjén tartják. Van aki úgy gondolja, jobb ez így, mert a Húsvéttal együtt lejár a névnap is, mert a görög névnapokat nagyon meg kell ünnepelni, főleg az ilyen nagy szentek napjait mint Szent György. Mivel nálunk is a családfő Jorgos, ezért mindig rengeteg ennivalót készítek Húsvétra, hogy így másnapra is maradjon a második körben beérkező vendégeknek. Az idén a május 1 ünnepet a húsvét utáni keddre tették, ezzel eléggé elrontották az örömöt, mert a Húsvét meg a Jorgos nap után senkinek nem volt kedve kimenni a szabadba megint sütögetni.
A névnapi szokások errefelé abból állnak, hogy készenlétben kell lenni du. 5 után. Ekkortól számítva bármikor, akár éjjel 11-kor is jöhetnek a vendégek. A vendéglátásra több lehetőség van. Az egyik, hogy az ember nem csinál semmit, csak italt és magvakat, ropit, valamint valamilyen édességet szolgál fel. Ez megy olyan névnapokon mint pl. az enyém, ami gyakorlatilag ismeretlen, mert a név nagyon ritka. Vagy olyan névnapokon amiknek nincs kijelölt ünnepe és így a Mindenszentek napján tartják. Ilyenkor lehet nem is jön senki, így bőven elég ha van ital és ropi itthon a váratlanul mégis beérkező vendégnek. Ilyen névnapokat úgy is meg lehet ünnepelni, hogy az ember ebédre vagy vacsorára vendéget hív, én általában ezt szoktam tenni a névnapomon, ne merüljek feledésbe :)
A nagy névnapokon illik azért valamilyen ennivalóval várni a vendéget. Érdekes az errefelé dívó szokás: a férfiaknak automatikusan bort szolgálnak fel és egy kistányér meze-t, ami többféle ételfalatokból áll: valamilyen pita, sajtok, valamilyen húsos étel, Jorgos napkor mindig a bárány vagy kecskesült hidegen és egyéb hidegtálként is jól felszolgálható ételek. Ezekből kis mennyiséget egy tányérra tesznek és a pohár borral a férfi vendég elé teszik. A nőket meg szokták kérdezni, hogy kérnek-e bort. Ha nem-l válaszolnak, akkor nekik automatikusan csak édességet és egy pohár üdítőt szolgálnak fel, így aki szeretne falni is, hoppon marad :) 

..és hogy kik jönnek el a névnapra? Mindenképpen csak azok, akiknek mi is elmegyünk a névnapjára. Ha esetleg egy év kimarad valamiért, azt még nem veszik zokon, de ha 2 évben egymás után nem megyünk el valakinek a névnapjára, akkor az sem fog jönni a mienkre, ez egy teljesen adok-kapok egyensúly alapon működő dolog, mint a legtöbb kapcsolat Görögországban. Ha valaki gyászol, akkor egy évig fel van mentve minden ünneplés alól, nem kell elmennie semmilyen ünnepnapra, persze ha mégis úgy dönt elmegy, akkor nem lesz belőle semmi baj :)




Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..