Skip to main content

Húsvét 2013

A tavalyi maratoni húsvéti bejegyzéseim után az idén úgy tervezem, egy bejegyzés fog eme viszontagságokról szólni, de ez nem biztos, hogy így is lesz :) Minden fontos részletet kiveséztem a tavalyi beírásomban, így csak arról írok, ami az idén másképpen történt. Egyrészt azt is megjegyzem, ez a blog óriási segítség nekem a történtek visszakeresésében. Olyan sűrű az életem folyamatosan (nem értem hogyan csinálom :)), hogy sokszor olyasmikre nem emlékszem, hogy magam is (abszolút nem kellemesen.. )  meglepődöm, ilyenkor leülök a bloghoz és visszakeresem a történteket. 
A tavaly barátainknál sütöttük a bárányt, ami elég fárasztó volt, főleg nekik. Az idén azt mondták, nem szeretnék megint szén fölött sütni, és mivel tavaly náluk voltunk, az idénre hozzánk terveztük az összünneplést. Annyi volt a gond, hogy mivel barátnőm Édesapja idős ember és mindig ugyanabban az órában eszik, alszik, stb.., szóval szoros és kötött a programja, ezért mindig hozzá kell alkalmazkodni. Úgy oldottuk meg, ahogy Karácsonykor is, barátaink leültek az öreg úrral és egyet faltak, majd még berohantak a kisvárosunkba valamiért, ott még egy pohár bort ittak egy másik baráti párral és déli 3-ra már nálunk is voltak. V. olyan mint én, soha nem megy üres kézzel ebédelni valahová, most is hozott egy nagy tál sült húst a sajátjukból, egy tányér kokoretsi-t (belekkel körbetekert belsőségek nyárson sütve), nekem egy tányér majiritsa-t (belsőségleves), amit nagyon szeretek, de az enyémek az idén nem akarták, hogy készítsek, így nem is készítettem, és egy tál sajtos pitét. Egyszóval elhozták az ebédjüket.

Kecskesült
Az idei húsvásárlást megint együtt oldottuk meg. Tavaly bárányt vettünk, mert az finomabb egyben szén fölött megsütve, viszont a sütőben finomabb a kecske, így egy kisebb, 12 kilós gidát vettünk. Ezt elméletileg elfeleztük, de mivel én nem akartam az idén belsőségeket, de a fejet sem, ezért ezeket megtartotta V., így mi kb. 4,5 kg húst hoztunk haza (csontokkal együtt, a gida hosszában elvágott fele részét). Ezért fizettünk 40 eurót, ami jobb mint tavaly, a tavaly 12 euró körül volt kilója, az idén 10 körül. A hentesek lennebb vitték az árat, még így is sokkal kevesebben tudtak vásárolni, mint tavaly.. A bordák nagy részét megkértem vágja nekem "paidaki"-nak, vagyis flekkennek, amiket majd szénen sütünk valamikor (most lefagyasztottam), rendkívül finom falatok. A többit nagyobb darabokra vágta, illetve a két lábat éppen hogy bevágta. Az este alaposan lemostam, ecetes vízben áztattam a húst kb. 1-2 órát, majd reggelig egyszerű borsos, sós pácba tettem. Reggel megtűzdeltem fokhagymával, mégegyszer sóztam, borsoztam (a sültekhez elég alaposan sózni kell, hogy finom legyen, főleg ha nagy darab húsok)- majd olívaolajjal lelocsolt nagy tepsibe tettem. Krumplikat pucoltam, nagy darabokba vágtam, egy tálban alaposan lelocsoltam őket citromlével, olívaolajjal, sóztam és jól összekevertem. Ezután a hús mellé tettem szorosan őket, úgy, hogy ne maradjon üres hely a tepsiben. 2 rozmaringágat vágtam a bokromról, megmostam, majd ezeket beleszórtam apróra szakítgatva a tepsibe, a krumplik és hús közé. Kipótoltam az egészet egy csésze vízzel.
A tepsit letakartam alufóliával, eleinte 250 fokon, majd miután elkezdett sülni, 180 fokon kb. 3-4 órát sütöttem. A vége fele levettem az alufóliát, hogy a hús pirosra sülhessen és a krumplik is jó színt kapjanak.


A menü a következő volt:

V. által hozott ételek:
* tiropita (sajtos rétes), a fenti képen a tojásos tál mellett jobbra
* kokoretsi (a tiropita mellett jobbra) a nyárson sült belsőségek
* saját báránysültjük, ő rácson sütötte és alatta összefogta a kiolvadt zsírt

Saját ételek:

* hagyományos saláta, római salátából (zöldhagyma, kapor, saláta, citromlé, olívaolaj)
* szőlőlevél töltike saját termésű szőlőlapikból
* a fent leírt báránysült krumplival
* tartármártásos, mézes, zelleres, almás krumplisaláta
* piros tojás
* majonézes padlizsánsaláta (ezt elfelejtettem kitenni az asztalra és miután jóllaktunk, akkor jutott eszembe :))
*  frissen sült krumplis kenyér
* tzatziki
* édesség: sztracsatella



Mindezekhez a férfiak saját borunkat itták, mi a nők egy Feteasca Neagra nevű félédes román vörösbort, ami nagyon finom volt.

Nagyon jól telt, annál is inkább mert az itteni húsvéti ünnepeket majdnem egy hónapos előkészületek előzik meg mindig. Nagyon sokat készülünk úgy a menü megtervezésével, mint az egész háztáj csinosításával, takarításával. Itt ahol lakunk húsvétra minden ki van tatarozva, festve, rendbe téve, aminek praktikus okai is vannak, mert általában húsvét után már jönnek a nagy melegek, amikor feleannyi munkát nem lehet egy nap elvégezni, mint a kellemes, tavaszi jó időben.

Azt még megjegyezném, hogy a többi húsvéti hagyományos előkészületekkel én is megvoltam Nagy Csütörtökre, ekkorra elkészült a 20 piros tojás, a kalács (egy nekem és egy V.-nek ajándékba), valamint a húsvéti vajas kekszek.


Kénytelen leszek még írni más bejegyzést is a húsvéti étkekről, ahol majd leírom a sztracsatella és az idei húsvéti kekszem receptjét, valamint leírom a krumplisaláta receptet is.

..és a végére a szokásos jó kívánság: και του χρόνου!!!!! (jövőben is ugyanígy!)


Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..