Ágni görög konyhája

Bizony, bizony, bevallom töredelmesen, nem tudtam eddig kocsonyát készíteni. Annyira magyar dolognak tartottam, pedig bizony itt is ismerik úgy a kocsonyát, mint a disznófősajtot. A lényeg, hogy az idén valahogy rámjött, hogy lassan nagymamakorba kerülök :D, igazán ideje megtanulni kocsonyát főzni :) Aki a porcos, bőrös kocsonyát szereti, az lapozzon..ez nem olyan, mert én csak a színhúst szeretem, úgyhogy passz.

Hát ez egy végtelenül egyszerű recept, de mivel szépen le volt fényképezve valamikor márciusban, aztán meg el lett feledve, gondoltam most beteszem ide a gyűjteményembe. Valamikor régen Marosvásárhelyen bormártásnak azt a gezemicét neveztük, amit borból és édes piros paprikából kutyultunk. Ebbe mártogattuk a finom, faszénen sült flekkeneket, nagy flekkensütéses Szovátai napokon. Gondoltam, ez pont olyan jól működhet főzés közben is, így ez lett az egyik alap-egyszerű, fast-food receptem. Nagyon szép kicsontozott rövidkaraj-szeleteket szoktam ehhez az ételhez találni a  Lidl-ben. A szeleteket körben mindig bevagdosom, mert másképpen az olajon való sütés közben összeugranak és nem lehet szépen kisütni őket. A hozzávalókat nem érdemes külön oszlopban leírni, mert annyira egyszerű ez egész.

Ez most egy nagyon egyszerű dolog lesz, nézzétek el nekem, hogy le akarom jegyezni. A vékonykarajt eddig gyakorlatilag nem ettük, most viszont rájöttem, hogy remekül helyettesíti a sok félkész párizsit és társait. Megveszek hát egy nagyobb darabot, ami még befér a kuktámba. Besózom alaposan, beborsozom és megtűzdelem fokhagymával. Beleteszem a kuktába, alája fél borospohárnyi vízzel. Mellé teszek jó pár tisztított sárgarépát és pár darab zellergumót. Becsukom a kuktát, összefőzöm őket. Kb. fél óra múlva vigyázva kiveszem a gyökereket és egy tányéron hagyom őket kihűlni. Kihűlés után már nem mennek szét ha villával hozzáérünk. A húst készre főzöm (nagyon alacsony hőfokon nekem majdnem 2 óra alatt lett vajpuha).

Az idén is megvolt a szőlős ritkítása, csak már nem számoltam be róla részletesen, mert megvan a tavalyi   és a tavalyelőtti  beírás. Pontosan ugyanúgy történt, egy halom levél bekerült a konyhámba, több mint tavaly és tavalyelőtt, ezeket pedig lemostam, leforráztam és 50 darabonként cipzáras zacskókban lefagyasztottam. Természetesen készült töltike belőle azon frissiben és egy szép disznóhús rolád. Ugyan a kecske vagy a bárányhús talál a leginkább a szőlőlevél ízéhez, azért ez is nagyon finom volt.  Most tudom, hogy egyeseket felmérgesítek, de ez alkalommal csak körülbelül tudom megadni a mértékeket, mert csak szemre pakolgattam. Sőt a hús sem tudom mennyi volt, gondolom olyan 1,5-2 kg között valahol.

(ελληνικά στο τέλος του κειμένου) A hentesemtől vásároltam egy szép, kb 2 kg-s csont nélküli combot, amit kicsit kiklopfolt nekem, annyira, hogy tölthető legyen. Töltelék: 25 szilva (most csak aszalt volt, ezeket jó egy nappal előtte piros borba áztatni) 1 nagyobb póréhagyma fehér része apróra vágva 4-5 zsenge, leveles zellerszár kb. 6 lk olívazsír, belülről megkenegetni

Ez egy nagyon egyszerű és mindennapi étel, úgy magyarok, mint görögök fogyasztják. Én most készítettem először, mert eddig féltem a mustárt használni. Mióta bebizonyosodott, hogy a gyerek erre nem allergiás, egy ízesítővel több került a palettámra, amit a főzés során felhasználhatok. A sertéshúst nem szívesen eszik a görögök, legalábbis az idősek és a középkorúak. Ez annak köszönhető, hogy a TV-ben évek óta hajtogatják a szakemberek, mennyire egészségtelen a marhahússal szemben a disznóhús, mivel sokkal zsírosabb és koleszterin-dúsabb. Így én is ritkábban főzök, de néha azért bekerül a konyhámba. Külön-bejáratú hentesünk van, akitől a húst és kolbászt vásárolom, de néha elcsábulok a Lidl -ben, ahol előrecsomagoltan kis, vékony karajszeleteket szoktak árulni. Most is ilyenből készült az ebéd, nekünk kézzel kikavart, darabos krumplipürével, gyereknek sima vajas rizzsel. Ami a krumplipürét illeti, ugye nem szabad mixerrel kikeverni, mert kicsapja a keményítőt ...

Köszönöm Mártának az értesítést és nem tudom megállni, hogy ne vegyem magamhoz a cikket:) Felülmúlta az elképzeléseket a Kolozsváron rendezett 5. Nemzetközi Szabadtéri Főzőverseny szombati rekordállítási kísérlete: Kiss-Budai Tibornak az eredetileg tervbe vett 1500 fő helyett 1700 személy számára sikerült tálalnia a stifado nevű, hagyományos görög ételkülönlegességet.

Akik a FB-n követik a görög konyhát, azok már tudják reggel óta, hogy váratlan vendégnek készítettem ebédet. Annyira váratlan nem volt, mert igaz ami igaz, már tegnap este ideszóltak, hogy ma jönnek, de hát egy becsületesen felkészülni akaró konyhatündérnek ez elég váratlan:) Szóval öregfiúk találkozója volt. Ilyenkor, ahogy kitavaszodik, minden barátunknak eszébe szoktunk jutni, lévén hogy nincs kellemesebb hétvége annál, hogy hozzánk Athénból kiugorjanak. A legtöbben ilyenkor jönnek, mert már elég meleg van ahhoz, hogy kint tudjunk ücsörögni, viszont még nincs túl meleg. A nyári időszakban mindenki valamerre megtervezi a szabadságát és nem mondhatom, hogy túl sokan jönnének, habár nem kell panaszkodnom, ahogy megjön a jó idő, vele a látogatók is.

(6 személyre) Hozzávalók: 1,5 kg puha disznóhús 2 kg zeller, gyökér és szár, levél 6 friss, zöldhagyma marék apróra vágott friss ánizs v. kapor 3 nagy cikk fokhagyma 1-1,5 kanál liszt vagy ételkeményítő só, bors Elkészítés: 1. A húst kockákra vágjuk majd mindegyikbe beleszúrunk mélyen egy-egy darab fokhagymát, sózzuk, borsozzuk. Olajat hevítünk és a húsdarabokat pirosra sütjük. 2. Átesszük a húsdarabokat egy nagyobb fazékba (kuktafazékba) majd az olajba zúdítjuk az apróra vágott hagymát, megpirítjuk, ráöntjük a húsra. Felöntjük két pohár forró vízzel és 1 órát lassú tüzön főzzük. 3. A zellergyökeret megtísztitjuk, levágjuk körbe körbe a héját, majd 4-5 darabba vágjuk. A zellerszárakat és leveleket megtisztítjuk az esetleges száradt levelektől, gyökérmaradékoktól és alaposan mindent több vízben megmosunk. 4. A zellereket hozzátesszük a forrásban lévő húshoz és körülbelül 20 percet főzzük. Ha nem férne egyszerre mind be, várunk kicsit, a levelek hamarosan megpuhulnak és...

Hát sikeres, boldog új évet kívánok mindenkinek! Ahogy sejtettem, nem volt időm ideülni és megörökíteni a történéseket, konyhai tevékenységeim eredményét, de ami késik nem múlik, így amit érdemes, azt bepótolom és beírom. Ez a disznósült tk. karácsonyi ebéd része volt, de megállja a helyét bármilyen ünnepi asztalnál, így gyorsan megörökítem. Hozzávalók: 3 kilós malaccomb hálóba húzva egy marék szegfűszeg 5-6 cikk fokhagyma 4-5 babérlevél, kisebb darabokra tördelve-vágva só, bors 2 citrom leve 4-5 kanál vaj 1,5-2 kg krumpli 1 kg mogyoróhagyma A sziruphoz: 100 gr vaj 3 kanál méz Elkészítés: A malaccombot behúzattam a hentessel hálóba. Szerintem és utólag jobb lenne abból a részből készíteni amiből a legfinomabb flekkeneket vágják, láttam a TV-ben egy főzős műsorban hogy megkérik a hentest, csontozza ki a darabot. Ezután otthon belül megkenegetik fűszeres vajjal és felcsavarják, összekötözik, legközelebb ebből a részből készítem ezt a sültet. Görögül "neframia...