Skip to main content

Stifado Kolozsváron

Köszönöm Mártának az értesítést és nem tudom megállni, hogy ne vegyem magamhoz a cikket:)

Felülmúlta az elképzeléseket a Kolozsváron rendezett 5. Nemzetközi Szabadtéri Főzőverseny szombati rekordállítási kísérlete: Kiss-Budai Tibornak az eredetileg tervbe vett 1500 fő helyett 1700 személy számára sikerült tálalnia a stifado nevű, hagyományos görög ételkülönlegességet.




A séf elmondása szerint noha a Polus Center parkolójában zajló eseményen nem volt annyi érdeklődő, mint az elmúlt évben, mégis nagyszerű volt, ahogyan a közönség – kisgyerekektől nyugdíjasokig minden korosztály jelen volt – türelmesen várakozott a tálalásra.

„Szinte megható volt látni a közönség nyugalmát és civilizáltságát, mindenki kivárta, amíg végzünk a tálalással, és a zsűri is megtekinti az elkészített stifadót” – vélekedett Kiss-Budai Tibor. A majdnem 200 kilogramm sertéshúsból és különböző zöldségekből készült ételt valamivel több, mint három óra alatt készítették el. „Kilencen segítettek nekem, ők a Spritz kávézó baráti társaságához tartoznak. Az egyetlen szomorú pillanatot a 70 kilogramm hagyma megpucolása jelentette, mindannyian sírtunk” – mondta el a szakács.

Hozzátette: a szombatinál ideálisabb időjárást el sem lehetett volna képzelni a főzéshez. „Mindig arra törekszem, hogy ne csak mennyiségileg, de minőségileg is kiválót alkossak, így nagy örömmel tölt el a hétvégi esemény, hiszen azóta is többen jelezték, hogy mennyire ízlett nekik a stifado” – fejtette ki Kiss-Budai Tibor, aki azt is elmondta: kisebb nehézségek, mint minden nagyszabású rendezvényen, ezúttal is adódtak, de ezeket sikerült rövid időn belül megoldaniuk.

********

Amit én hozzátennék, igaz, hogy Görögországban a sztifádót sokmindenből készítik, de sertéshúsból sosem:) Így azonban az étel alig különbözhetett a magyar gúlyás és pörkölt keverékétől, a siker tehát garantálva volt:)

Gratula részemről is!

forrás

Comments

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..