Skip to main content

Apróhal sütőben (Γαύρος)

Hihetetlennek tűnik, hogy a gavros-ról eddig nem írtam bejegyzést, de nem találok semmit, így valószínűleg annyira "mezei" dolognak tekintettem, hogy meg sem említettem.. A "gavros" a legfogyasztottabb apró-halfajta a "maridaki"-val együtt. Kis méretű, keskeny halacska, a nagyok elérhetik egy női tenyér hosszát és jó kövérek. Elkészítésük nagyon egyszerű és nagyon sokszor kerül nálunk is asztalra. Mi legjobban sütőben szeretjük, habár lisztbe forgatva és olívaolajban kisütve sem rossz..

Az utóbbi nehéz időkben mindenki kitalál valami újat, hogy ne veszítse el munkáját (klienseit..). A Limni-beli halasunk azt találta ki, hogy minden halat tisztítva árul, ugyanabban az árban amiben eddig árulta pucolatlanul. Így kellemes meglepetés volt egy kiló gavrost úgy kézbe venni, hogy nem kellett vele dolgoznom. Ugyan a tisztításuk nem nehéz, de rengeteg időt megtakarítottam így, hogy csak egyszer át kellett őket mosnom és máris mehettek sütőbe. Ezt az ételt bárki elkészítheti aki Görögországban nyaral, a halacska kilója nálunk 6 euró és kenyérrel, salátával (esetleg sült krumplival) elég lesz egy 4 tagú családnak.


A halakat megmossuk, ha nincsenek pucolva, akkor levágjuk  a fejüket, de úgy, hogy a késsel a hátuk felőli oldalról kezdjük és nem vágjuk le teljesen, hanem a végén leszakítjuk, így vele jön minden belső puha rész is. Pucolás után alaposan átmossuk őket, majd úgy, hogy egy réteget képezzenek és ne fedjék túlságosan egymást, tepsibe helyezzük.

 

A tepsiben megsózzuk, borsozzuk őket, alaposan megszórjuk oreganoval és maréknyi apróra vágott fokhagymát keverünk közéjük.


Leöntjük alaposan olívaolajjal és kb. 2 citrom levével, annyira, hogy a halakat majdnem befedje a lé.


Addig sütjük, amíg megpirulnak és elfövik a citromlevet maguk alól.

Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..