Skip to main content

Paradicsomos köményes fasírt (Σουτζουκάκια)

Erről az ételről már nagyon részletesen írtam egy régebbi bejegyzésben.  A napokban újból terítékre:) kerültek, viszont most hagyma nélkül készítettem el őket, a teljesen hagyományos módszer szerint és nagyon finomak lettek. Íme a pontos recept.





Hozzávalók:
  • 6 cikk pürésített fokhagyma
  • (vagy 1-2 kiskanál sütőben készített fokhagymapüré)
  • 4 kanál olívaolaj
  • 150 ml vörösbor
  • 750-800 gr marhahús darálva
  • 1 lk köménymagpor
  • 1 tojás
  • 200 gr kenyérbél, melyet előzőleg vízbe áztattunk, majd tenyerünk között kinyomkodtuk
A sütéshez:
  • liszt
  • a tepsi alján 2 cm-s vastagságban olívaolaj
A mártáshoz:
  • 300 ml sűrű paradicsomlé
  • 1 lk édespaprika
  • 1/3 lk csípős paprika
  • 3 lk olívaolaj
  • 1 1/2 lk jó minőségű borecet
  • 2 kk morzsolt, szárított bazsalikom
  • só, bors
A felsorolt anyagokból  összeállítjuk a fasírtokat, úgy, hogy kissé hosszúkás formájuk legyen.


A bort csak lassan adagoljuk, jó részét a kezünkre öntjük dagasztás közben. A fasírtok ne legyenek nagyon puhák, de nagyon kemények sem. Az összegyúrt húst ha időnk van, pihentessük fél órát lefedve a hűtőben. Miután a fasírtokat elkészítettük, kisütjük őket forró olívaolajban (vigyázzunk az olaj ne füstöljön! Nem lehet olyan magas hőfokra melegíteni mint pl. a kukoricaolajat!). Mikor megsültek a fasírtok és szorosan egymás mellett vannak a tepsiben, hozzáöntjük a mártásnak valót, úgy, hogy az ecet legyen az első. Pár percet hagyjuk együtt összerottyanni és kész is van.


Tippek:
A fasírtok megpuhulnak a mártásban, elveszítik a ropógósságukat. Akinek ez nem ízlik, készítse el külön a mártást és utólag öntse a fasírtok mellé, a képen így lett készítve, mert az egyik családtag így szereti.
Másik ötlet, ez a mártás "dipp"-ként is fogyasztható, vagyis nyersen, ekkor csak a kisütött fasírtok mellé kell felszolgálni egy kisebb tálkában és a fasírtokat bele lehet tunkolni. Ez amolyan beszélgetős kaja, nem kell melléje semmiféle köret csak jó nagy adag fasírt és a dipp.

Comments

Eszter said…
Szia! Kaptál tőlem valamit, gyere nézd meg: haddegyemmeg.blogspot.com

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..