A blogactionday.org minden évben megrendezi a blog action day-t, egy olyan napot, amikor a rengeteg blogger, aki ezen részt vesz, ugyanarról a témáról ír. Az idei téma mi más: az étel, étkezés. Hát ennél jobb téma mi kell egy food-blognak? Az is igaz ugyanakkor, hogy ez a téma csak így, általánosan megnevezve, nem szűkít le egy konkrét dolgot, amiről írni lehessen, így a lehetőségek nagyon tágak.
Mit is lehetne írni az ételekről, étkezésekről? Mi az én véleményem a témáról?
Gondolom, hogy már a blog írásából is lehet sejteni, hogy a "kaja" nevezetű fejezet nagyon fontos az életemben. Nem csak azért fontos, mert szeretek enni, hanem azért fontos főleg, mert úgy gondolom életünk egyik legfontosabb tevékenysége az étkezés, mégis a legtöbben úgy siklanak el fölötte, mintha valamiféle szükséges rossz lenne. Azok vagyunk, amit megeszünk - mondja a közmondás több nyelven is..én ezzel tökéletesen egyetértek. Pár éve nagyon divatos lett a főzés, mindenféle show műsort szerveznek, mely ezekkel foglalkozik, legalább 10 éve beindult a TV főzős-sztárok ideje is. Mindezek ellenére a témát még mindig nem vesézték ki. Az új, globalizált világunk átka és egyben szerencséje, hogy a helyi konyhák lassan lassan eltűnnek és elveszítik helyi jellegzetességüket, hisz manapság aki valami különlegeset akar főzni vagy sütni, nem a Nagymama receptkönyvéhez nyúl először, hanem az interneten kezd el keresgélni exotikus receptek után. A nagy áruházláncok pedig lehetővé tették, hogy olyasmihez jussunk hozzá ami ezelőtt 50 évvel csakis ott volt kapható, ahol megtermett. Ez a változás talán pozitív is, mégis engem elszomorít.
Gondolom, hogy már a blog írásából is lehet sejteni, hogy a "kaja" nevezetű fejezet nagyon fontos az életemben. Nem csak azért fontos, mert szeretek enni, hanem azért fontos főleg, mert úgy gondolom életünk egyik legfontosabb tevékenysége az étkezés, mégis a legtöbben úgy siklanak el fölötte, mintha valamiféle szükséges rossz lenne. Azok vagyunk, amit megeszünk - mondja a közmondás több nyelven is..én ezzel tökéletesen egyetértek. Pár éve nagyon divatos lett a főzés, mindenféle show műsort szerveznek, mely ezekkel foglalkozik, legalább 10 éve beindult a TV főzős-sztárok ideje is. Mindezek ellenére a témát még mindig nem vesézték ki. Az új, globalizált világunk átka és egyben szerencséje, hogy a helyi konyhák lassan lassan eltűnnek és elveszítik helyi jellegzetességüket, hisz manapság aki valami különlegeset akar főzni vagy sütni, nem a Nagymama receptkönyvéhez nyúl először, hanem az interneten kezd el keresgélni exotikus receptek után. A nagy áruházláncok pedig lehetővé tették, hogy olyasmihez jussunk hozzá ami ezelőtt 50 évvel csakis ott volt kapható, ahol megtermett. Ez a változás talán pozitív is, mégis engem elszomorít.
Az étel akkor adja vissza a maximumot, ha helyi alapanyagokból készítik és a szezonnak megfelelően olyan zöldségekből, amiknek akkor van az érési ideje. Ezt próbálom több kevesebb sikerrel megvalósítani a konyhámban. Még azt is hiszem csökönyösen, hogy a túlzott húsevés nem tesz jót az emberi szervezetnek és ezért szerencsésnek érzem magam, hogy déli országban élvén, a világ egyik legegészségesebb étrendjét követhetem ...több, kevesebb sikerrel. Azt is hiszem és vallom, hogy gyermekeink jövőjét nagyban befolyásolják az étkezési szokások, melyeket otthon lát és megtanul. Megszoktatjuk a szalonnaevésre, ne várjuk majd azt, hogy könnyen lemond róla, amikor magas koleszterinnel küzd..és ez csak egy példa.
Ami a legfontosabb: az étkezés örömet kell okozzon, nem lelkiismeret furdalást. Segítsük szeretettel azokat az embereket, akik valamilyen étkezési rendellenességgel küzdenek és tanítsuk meg gyerekeinknek az egészséges étkezés fontosságát.
Comments