Skip to main content

Zelleres disznóhús (Χοιρινό με σελίνο)

(6 személyre)
Hozzávalók:
1,5 kg puha disznóhús
2 kg zeller, gyökér és szár, levél
6 friss, zöldhagyma
marék apróra vágott friss ánizs v. kapor
3 nagy cikk fokhagyma
1-1,5 kanál liszt vagy ételkeményítő
só, bors



Elkészítés:
1. A húst kockákra vágjuk majd mindegyikbe beleszúrunk mélyen egy-egy darab fokhagymát, sózzuk, borsozzuk. Olajat hevítünk és a húsdarabokat pirosra sütjük.

2. Átesszük a húsdarabokat egy nagyobb fazékba (kuktafazékba) majd az olajba zúdítjuk az apróra vágott hagymát, megpirítjuk, ráöntjük a húsra. Felöntjük két pohár forró vízzel és 1 órát lassú tüzön főzzük.

3. A zellergyökeret megtísztitjuk, levágjuk körbe körbe a héját, majd 4-5 darabba vágjuk. A zellerszárakat és leveleket megtisztítjuk az esetleges száradt levelektől, gyökérmaradékoktól és alaposan mindent több vízben megmosunk.

4. A zellereket hozzátesszük a forrásban lévő húshoz és körülbelül 20 percet főzzük. Ha nem férne egyszerre mind be, várunk kicsit, a levelek hamarosan megpuhulnak és "leülnek", ekkor befér a többi zellerdarab is. Ha kuktafazekat használtunk a hús megpuhításához, nyugodtan lehet használni a zellernek is, 15 percet főzzük újból az egészet együtt.

5. Kivesszünk mindent, elrendezzük az ételt egy magasabb tálban. A levet besűrítjük a liszttel, úgy hogy a lisztet feloldjuk egy kis lében, hozzáadunk a többi léből amennyi elfér a tányérban, majd a lisztes kutyulékot visszatesszük a fazékba ahol besűrítjük a mártást. Lehúzzuk a tűzről.

6. Készítünk egy citromos-tojásos öntetet, a hőmérsékletkiegyenlítés elvét alkalmazva a mártáshoz öntjük, majd az így savanyított mártáson még egyet rottyantunk, vigyázva nehogy odaégjen vagy túlsűrűsödjön. Ezzel a savanyított mártással leöntjük az ételt és friss kenyérrel tálaljuk

Tipp:
Magyar szájíznek megfelelően lehet citromos-tojásos öntet helyett tejföllel savanyítani.

Comments

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..