Skip to main content

A gyros-ról

Az ókori görögök már készítettek a mai gyrosnak megfelelő húsfalatokat. A húsdarabokat vékony fanyársakra húzták, melyeket két kőből készült lapra helyeztek parázs fölé. A kőlapok téglalap alakúak voltak, ezeket élükre állították, a téglalap hosszabbik oldala mentén. A felső részen apró vájatok biztosították azt, hogy a nyársak ne mozduljanak el. A képen ilyen "készüléket" lehet látni, melyet Santorini szigetén, a Thyra-i ásatásoknál találtak és i.e. 17. századból származnak.


Ezen a második képen egy olyan nyárstartó látható melyhez függőlegesen állították a fapálcákat amelyek a húsdarabokat tartották. Ez a lelet Hristos Tsounta archeológus szerint az i.e. 4.évezredből (!) származik, és a Magnéziai Sesklo-ban találták. Mindkettőt a Görög Nemzeti Archeológiai múzeumban lehet megtekinteni. (fotó P. Hhrioths)


A gyros minden ellentétes híresztelés ellenére valódi görög étel. Bizonyítékot talál erre bárki aki meglátogatja a Görög Nemzeti Archeológiai múzeumot.

A mai görögök jobban kedvelik a marhahúst mint a sertéshúst, ez főleg a kerge marha kór megjelenéséig nagyon általánosan elmondható volt. Ezelőtt 20 évvel nem is daráltak az üzletekben a húsdarálókban sertéshúst csak marhát, ma már két gép van mindenhol, egyiken a marhát másikon a disznót darálják. Ezt nem vallási meggyőződésből tették és teszik, mint ahogyan az a muzulmánoknál, van hanem mert régen elfogadott tény, hogy a disznóhús kövérebb, nagyobb a zsírtartalma és egy ilyen meleg éghajlatú országban nem könnyű a szervezetnek a zsíros ételek lebontása.

A szárnyasok közül a tyúk, csirke valamint a pulyka fogyasztása általános és mindennapi. Libát, kacsát nagyon ritkán fogyasztanak, nem is árulják csak különleges étkeket áruló üzletekben.

Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..