Skip to main content

Árticsóka "a la polita" + váratlan vendég

Ilyen bejegyzésem már volt júniusban, de ma ez volt a menü és gondoltam, megpróbálok jobb képet felpakolni róla.
Még az a mai ebéd érdekessége, hogy váratlan vendég érkezett, hosszú úton megfáradt barátunk. Kora reggel indult a nagyon messzi Alexandrupolis-ból és jó fáradtan esett be ebédidőben. Igen, ő az, S. akinek az utánfutójában fasírtoztunk nyáron Samothrakin. Na és mit csinál az ember lánya ilyenkor? Kipótolja az ebédet.
Görögországban a megszokott "ebédpótlék-ok" a következők szoktak lenni:


  • egy nagy tál sült krumpli az asztalközépre téve
  • kolbász olajban kisütve
  • tojásrántotta
  • egyéb maradékok szépen felszolgálva

és szezontól függően még egyéb "apróságok", abból, ami éppen van otthon a hűtőben vagy a mélyhűtőben.

Nálatok mi szokott lenni váratlan vendég érkezésekor? Adjatok ötleteket!

A mi mára szánt ebédünk árticsóka volt, mivel finnyás gyerkőcömnek maradt a tegnapi paradicsomos csirkéből.

Az articsóka nem egy olcsó eledel. A mélyhűtöttnek kilója 7 eur körül van, a friss még ennél is többe jön ki, mivel legalább dupla mennyiséget kell vásárolni, mert csak a növény virágának a szívét lehet fogyasztani. Magyarországon ez a növény csak dísznövényként ismert. A mediterrán térségben nem csak kerti növényként termesztik, igaz, amennyire tudom, nincsenek nagy kiterjedésű termesztőhelyek. A kép jól érzékelteti, milyen kicsi darab az, amit fogyasztani lehet. A kis fehér rész a közepén. Ráadásul amíg az ember megtisztítja a növényt, a kezét a leve teljesen lilára festi!

 A növényről:
A növény igen gazdag ballasztanyagokban, káliumban, foszforban, magnéziumban, vasban és B1-vitaminban. Tartalmaz fehérjét, szénhidrátot, zsírt, nátriumot és kalciumot is, valamint A-, B2-, és C-vitamint. 100 grammban mindössze 55 kcal energia van!

Gyógyhatásait régóta ismerik. Használták afrodiziákumként, vizelethajtóként, leheletfrissítőként, sőt dezodoráló szerként is. Bizonyos dél-európai és egyéb országokban a népgyógyászat szerves részét képezi - gyakran alkalmazott gyógynövény. Az olaszok a levelét, a szárát és a gyökerét is használják. Népi gyógyítóik szerint a növény levelei nyersen vagy forrázatként elkészítve vizelethajtó hatásúak, a szárból forrázással készült 24 órás kivonat pedig reuma és köszvényes fájdalmak enyhítésére alkalmas.
A cinarin a fő hatóanyaga flavonoidokban gazdag. Ezek az antioxidánsok megakadályozhatják a máj sejtek károsodását, védik a szervezetet a méreganyagokkal szemben, és egészségmegőrző hatással bírnak.
Az articsóka inulint tartalmaz, vagyis egy olyan poliszacharidot, ami csak lassan bomlik le a bélben és lassan szívódik fel. Ezért az articsóka segíthet az étkezések utáni hirtelen vércukorszint-ingadozás megelőzésében. Ez különösen cukorbetegek számára lehet hasznos.

A modern fitoterápiában az articsóka friss leveleiből készült préslé, illetve levélkivonat, és az articsóka kivonatait is tartalmazó készítmények antibiotikus hatásúak. Cinarin, szilimarin tartalmának köszönhetően májvédő funkciója van: enyhíti a méreganyagok okozta májrendellenességeket, elősegíti a májsejtek regenerálódásának. A kutatók 1993-ban mutatták ki először, hogy főbb hatásai közé tartozik az epe termelésének és normális összetételének fenntartása, az epetermelés fokozása, és az epe hígabbá tétel. Elősegíti az epeutak összehúzódását, az megszűnteti az epehólyag atóniás állapotát, az epehólyag-gyulladást, az epehólyag rendszertelen összehúzódását, és az epebántalmakra visszavezethető emésztési panaszokat. A vér zsírtartalmát is csökkenti, ami gyógyír a kórosan megnövekedtet zsírtartalomra, ezért alkalmazható a kóros elhízás kezelésében is. Vizelethajtó, és só-ürítést fokozó hatása is van. Mindemellett a reumás folyamatok kezelésében, érelmeszesedés ellen is alkalmazzák.
(Köszönöm az infókat a népgyógyászat.hu-nak) 

Kérdés csak az: mi marad meg a fenti jó hatásokból fövés után?
És mi az, ami a mélyhűtés miatt vesztődik el?


Az én receptemhez a következők a hozzávalók:

  • 6-7 articsokaszív
  • 3-5 krumpli nagyobb darabokra vágva
  • 300-400 gr zöldborsó 
  • 3-4 zöldhagyma apróra vágva
  • 1 hagyma apróra vágva
  • 1 pohár olívaolaj
  • friss ánizs v. kapor
1. Az apróra vágott hagymát megfuttatom a felhevített olajon, majd beleteszem a krumplidarabokat, kicsit átforgatom őket a forró olajon.
2. Behelyezem szépen egymás mellé az articsoka szíveket, ha mirelitből készítem és össze vannak ragadva, elválasztom őket. Azért teszem ezt, mert utána már nem kavargatom az ételt, az articsoka ha megpuhul, szétrombolhatom a szíveket és nem lesz ízléses a tálalásnál.
3. Beöntöm a borsót. Egyenletesen összerázogatom, összekavarom, majd felöntöm annyi vízzel, hogy majdnem ellepje. Én ma a tegnapi csirkelével töltöttem fel a vendég miatt, magunknak csak vegán szoktuk. Fövés közben rázogatom vagy esetleg finoman belekeverek, vigyázva ne túrjak szét semmit darabjaira..
4. Mikor minden puha, rászórok egy fél marék apóra vágott friss kaprot (a képen nem látszik, mert nekem nem volt itthon).
5. A hőmérséklet-kiegyenlítés elvét alkalmazva, hozzáöntök az ételhez 2 tojásból és legalább 1 citromból készített tojásos-citromos öntetet, majd visszateszem még egyet kettőt rottyanni a tűzre.


Melléje boros mártásban puhított kolbászkarikát szolgáltam fel és kedves nyári, magyar vendégeim borát kóstolgattuk, köszönet nekik!

Comments

Kata said…
Az a baj, hogy mi articsókát nem is látunk, sem életben, sem dobozban...

A töltött zöldségeidet viszont régebben olvastam valahol, azt szoktam is csinálni, nagyon szeretjük, köszi!

(szeretném kérdezni, hogy van-e másik emiled, kérdeznék tőled Görögországgal kapcsolatban, ha lehet, az enyém katakonyha.gmail.com)
Agni said…
Szia! Persze, nyugodtan írj az evia.greece@yahoo.com címemre! Annyi mindent lehet már Mo.-n is kapni mélyhűtötten a nagy bevásárlóközpontokban, lehet valahol van, csak esetleg elkerülte a figyelmed? Láttam több helyen a magyar neten articsoka receptet, gondolom ők is valahonnan beszerezték, hacsak nem receptcopizásról van szó:)

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..