Skip to main content

Csirke aszaltszilvás hagymaágyon (Κοτόπουλο καπαμά με δαμάσκηνα)

Ez egy nagyon finom étel, ünnepi asztalon a helye, főleg mert kimondottan nehezen emészthető, nem mindenkinek és nem minden napra való.


A sok szilva miatt akár béltisztitó csirke is lehetne a neve:), így csak azoknak ajánlom, akik szeretik egyrészt az édeskés ételeket, másrészt anehéz, hagymás, olajos mártásokat.

Hozzávalók:
  •  1 darabolt, konyhakész csirke
  • 7 nagy, fehér hagyma
  • 300-400 gr (ízléstől függően) mag nélküli asztalt szilva
  • 1-1 1/2 borospohár olívaolaj
  • 1/2 kiskanál édes paprika
  • só, bors
Elkészítés:

1. A csirkét odatesszük sós vízbe főni. Felforrás után leszedjük a habját, majd majdnem készre főzzük. Én mindig készre főzőm, mert személy szerint szeretem a nagyon megfőtt húsokat, melyek már-már a szétfövés határán állnak.

2. Időközben megtisztítom a hagymákat, felszeletelem, majd odateszem őket egy lábosban a tűzre. Ahogy elkezdenek gőzölögni, megkevergetem őket, addig amíg kiengedik a levüket és megrottyannak. Ekkor rájuk öntöm az olívaolajat és még egy keveset fonnyasztom őket erős tűz fölött.

3. Egy tepsibe leterítem alul a hagymaréteget, rájuk helyezem egyenletesen szétosztva a szilvákat. 

4. A megfőtt csirkét kiszedem a levéből, a levet leszűröm, egy borospohárral kiveszek belőle és belekeverem a piros paprikát. A csirkedarabokat a hagymaágyra helyezem, majd az egészet felöntöm az egy pohár csirkelével.

5. A sütőben addig sütöm, amíg a csirke megpirul és a mártás alatta besűrűsödik.

Jó étvágyat hozzá!

Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..