Skip to main content

A szűrők ősei

Az ókori görögök nagyon hamar túljutottak azon a stádiumon, amikor a napi használati tárgyak gyártásánál csak a szükséglet irányította a tevékenységüket. Szépérzékük, művészi tehetségük kifejezésre jutott ezeknek az egyszerű tárgyaknak az elkészítésénél is. A szűrőt már akkor is használták teák, gyümölcslevek készítésénél, magok préselésekor nyert levek tisztításánál.



Az első három sorban lévő agyagszűrőket és agyagkanalakat az i.e. 5.-6.sz.-ból származó Sesklou-i és Dimhniou-i településeken találták, és ma a Volosz-i archeológiai múzeumban vannak kiállítva.

Az utolsó sorban lévő makk formájú szűrőt úgy használták, mint ahogyan ma a teafőző "tojásokat". Ebbe tették a különböző leveleket, majd a kanalat beleengedték a fövő vízbe. Ily módon a kész főzetet nem kellett külön megszűrni a beleázott levéldaraboktól. Ezt a szűrőkanalat ma a dél-Itáliai Rigióbeli archeológiai múzeumban őrzik és az i.e. 4. sz-ból származik.



A képen bronzszűrőt láthatunk, nyolcágú csillagot formáló lyukakkal és hattyúfejet ábrázoló fogantyúval. A szűrő i.e. 4. sz-ból származik és ma a Joannina-i archeológiai múzeum-ban van kiállítva.

Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..