Skip to main content

Csicseriborsóleves

Erről a csicseriborsó levesről már régebben is írtam.
A görögök többsége, főleg a hagyományos görög konyhát gyakorlók, nagyon szeretik a hüvelyeseket. Egyik kedvenc ételük, amit én is nagyon megszerettem, a csicseriborsó leves. Igazából nem is leves, hanem egytálétel, mert sűrű. Feta sajttal vagy olajban eltett, tartósított, marinált, füstölt hallal fogyasztják, esetleg vöröshagyma szeletekkel, ha nem kell ebéd után vendégségbe menni ;)



A leveshez még este beáztatok olyan 300 gr szárított, tisztított csicseriborsót, langyos, sós vízbe. Másnap odateszem hideg vízbe főni, a víz vagy 3 ujjnyival ellepi a borsót. Mikor felfő, leszedem egy fa vagy műanyag kanállal a habját, és beleteszek 2 nagyobb hagymát apróra vágva. Becsukom a kuktát és 1 órát főzőm. Az én kuktám nem egy szuperminőség, vagyis a zárógumija nem olyan jó már, így ha valakinek jó erős kuktája van, fél óra elég. 1 óra után kinyitom, ha már puha, akkor hozzáadok kb. 1 borospohár olívaolajat, 2 citrom levét és addig főzőm amíg már majdnem szétesőben vannak a szemek és besűrűsödik. A besűrűsödést néha 2 kanál liszttel segítem, melyet előszőr hideg vízzel kikavarok, majd a forró levest lassan hozzáadogatva feloldom és beleöntöm a levesbe. A lisztes habarással még vagy 10 percet kell főzni. Mi nagyon szeretjük és igazán egészséges, bélmozgató étel.



Egyik másik változata a rizstésztás változat, ezt általában nem citromosan, hanem paradicsomosan készítik. Mikor a csicseriborsó majdnem kész van, hozzáadunk egy csésze turmixolt paradicsomot vagy egy paradicsomkonzervet, egy csésze rizstésztát és belefőzzük. Ez segíti a sűrűsödést. Én tegnap citromosan készítettem, rízstésztával, de nekem is jobban ízlik tésztásan, a paradicsomos fajta. Ezt a tésztás változatot előszeretettel készítik búcsúnapokon a kis templomoknál, nagy üstökben. Reggeli istentisztelet után, a templom előtti szabad területen piknikelnek a hívők és az üst körbejár. Mindenki annyit ad a templomkasszába, amennyit akar, ennek fejében megtöltheti a magával hozott műanyag edényét az étellel és elfogyaszthatja azt, a többiekkel együtt, ott helyben. Mindenki szokott magával műanyag székeket, asztalokat, egy kis bort hozni és jó hangulat szokott uralkodni. Ezek a kajás búcsúk a tavaszi felmelegedés után kezdődnek és egészen őszig tartanak.

Comments

a. said…
Szia!

Elnézést, hogy itt zavarlak, de nem találtam más jellegű elérhetőségedet.

Mint gasztrobloggernek, szeretném a figyelmedbe ajánlani a gasztro.miner.hu oldalt, ahol a gasztronómiai témájú blogokat jelenítjük meg egy helyen és az online elérhető Gasztroblogger Szakácskönyvet, ahová blogodból valószínűleg néhány receptet külön is kiemelünk. Úgy gondoljuk, rengeteg hasznos információ van a blogokban, s jó volna ezeket egy helyen látni - gasztro témában is.

Szeretnénk, ha a Te blogod is megjelenhetne oldalunkon, s ehhez hozzájárulásodat szeretnénk kérni (szabályunk, hogy csak azok bejegyzései jelennek meg, akik ehhez hozzájárulnak). A bejegyzésedből csak egy kivonat jelenik meg honlapunkon és esetlegesen egy kis kép: ha valaki el szeretné olvasni írásodat, akkor a blogodra fog eljutni. Az eddigi tapasztalatok alapján napi további 50-100 látogatót is jelenthet, ha bekerül valaki a listába.

Amennyiben úgy döntöttél, csatlakoznál hozzánk vagy kérdésed van, írj az info[kukac]miner[pont]hu ímél-címre.

Üdvözlettel:
Miner.hu

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..