Skip to main content

Fetás paradicsomos mini homárok

A paradicsomszószos garnélarákról már készült egy beírás, de ebben a beírásban szereplők nem garnélarákok voltak, hanem valamivel nagyobbak, melyeket "kis homár" néven ismerünk Görögországban. A garnélarák (garides görögül, shrimp angolul) első látásra abban különbözik a kis homártól ( karavides görögül, crayfish, vagy small lobster angolul), hogy ez utóbbinak hosszú ollói vannak, míg a garnélának nincsenek.

Garnélarák



Kis homár
A homárkák egyik legelterjedtebb elkészítési módja a paradicsommártásos homáros makaróni, főleg a szigeteken, ITT találjátok a receptjét.

Ez alkalommal "saganaki" módra készült, ami bizonyos részleteiben különbözik csak, a paradicsomos tésztás homár elkészítési módjától.

Fövés előtt

Fövés után

Hozzávalók (2 személyre):

* legalább 1 kg még mocorgóan friss homár
* 1 l pikáns paradicsommártás mediterrán ízesítéssel (pl. bazsalikom, oregano, rozmaring)
* 100-200 gr feta ízlés szerint

Elkészítés:

A rákokat alaposan megtisztítom, lemosom őket folyó víz alatt, lesúrolom a hasukról, amelyiken van - a moszatot. Ezután bő sós, fövő vízbe dobom és a forrástól számítva 2, maxim 3 percet főzöm. Ennél tovább nem szabad, mert túlságosan megpuhul a húsuk és nehéz aztán pucolni. 
Ekkor választanom kell: megpucolom őket előre vagy hagyom úgy ahogy vannak. Ha vendég jön, akkor célszerű úgy hagyni őket, a páncéljukban, mert ez egy külön élvezetes, közös tevékenység, malackodni a rákokkal és tisztogatni őket. Mikor magunkra vagyunk, megpucolom őket az első fövés után.
Hasukkal magam felé fordítom őket, leveszem a fejet az őt takaró páncéllal, majd a testen lévő páncélcsíkokat egyenként a hát közepe felé feszítve felszedem őket addig, amíg a test közepéig érek. Itt már megfogom a húst és finoman kicsit jobbra balra forgatva szépen kijön a farokrészt takaró páncélból. Ha túlfőtt a rák, akkor ezt az utolsó műveletet nem tudjuk jól elvégezni, mert a hús beletörik a páncélba és nehéz kiszedni, könnyebb kiszopogatni, ezért is biztosabb módszer páncélosan felszolgálni őket.


Ennyi maradt..

..és ennyi páncél, amit a kutya kap vacsorára
Sajnos az 1 kg rák tisztítás után elég szomorú képet mutat, mert alig elég 2 emberre. Ekkor jön a  könnyebb dolog: előveszem a nyáron eltett lecsóim közül az aktuális 1 l-s üveget, kibontom, mixelem, megkóstolom és kipótolom csípős paprikával, hogy pikáns legyen. Felfőzöm, beleteszem a rákokat és a szétmorzsolt feta sajtot, pár percet hagyom összerottyanni és rizzsel tálalom. 
Paleos fogásnak még a feta hozzáadás előtt kiveszek egy adagot, és paleo körettel tálalom, a képen édesburgonyával.
Mondanom sem kell, hogy nagyon finom :)









Comments

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..