Skip to main content

Fetás paradicsomos mini homárok

A paradicsomszószos garnélarákról már készült egy beírás, de ebben a beírásban szereplők nem garnélarákok voltak, hanem valamivel nagyobbak, melyeket "kis homár" néven ismerünk Görögországban. A garnélarák (garides görögül, shrimp angolul) első látásra abban különbözik a kis homártól ( karavides görögül, crayfish, vagy small lobster angolul), hogy ez utóbbinak hosszú ollói vannak, míg a garnélának nincsenek.

Garnélarák



Kis homár
A homárkák egyik legelterjedtebb elkészítési módja a paradicsommártásos homáros makaróni, főleg a szigeteken, ITT találjátok a receptjét.

Ez alkalommal "saganaki" módra készült, ami bizonyos részleteiben különbözik csak, a paradicsomos tésztás homár elkészítési módjától.

Fövés előtt

Fövés után

Hozzávalók (2 személyre):

* legalább 1 kg még mocorgóan friss homár
* 1 l pikáns paradicsommártás mediterrán ízesítéssel (pl. bazsalikom, oregano, rozmaring)
* 100-200 gr feta ízlés szerint

Elkészítés:

A rákokat alaposan megtisztítom, lemosom őket folyó víz alatt, lesúrolom a hasukról, amelyiken van - a moszatot. Ezután bő sós, fövő vízbe dobom és a forrástól számítva 2, maxim 3 percet főzöm. Ennél tovább nem szabad, mert túlságosan megpuhul a húsuk és nehéz aztán pucolni. 
Ekkor választanom kell: megpucolom őket előre vagy hagyom úgy ahogy vannak. Ha vendég jön, akkor célszerű úgy hagyni őket, a páncéljukban, mert ez egy külön élvezetes, közös tevékenység, malackodni a rákokkal és tisztogatni őket. Mikor magunkra vagyunk, megpucolom őket az első fövés után.
Hasukkal magam felé fordítom őket, leveszem a fejet az őt takaró páncéllal, majd a testen lévő páncélcsíkokat egyenként a hát közepe felé feszítve felszedem őket addig, amíg a test közepéig érek. Itt már megfogom a húst és finoman kicsit jobbra balra forgatva szépen kijön a farokrészt takaró páncélból. Ha túlfőtt a rák, akkor ezt az utolsó műveletet nem tudjuk jól elvégezni, mert a hús beletörik a páncélba és nehéz kiszedni, könnyebb kiszopogatni, ezért is biztosabb módszer páncélosan felszolgálni őket.


Ennyi maradt..

..és ennyi páncél, amit a kutya kap vacsorára
Sajnos az 1 kg rák tisztítás után elég szomorú képet mutat, mert alig elég 2 emberre. Ekkor jön a  könnyebb dolog: előveszem a nyáron eltett lecsóim közül az aktuális 1 l-s üveget, kibontom, mixelem, megkóstolom és kipótolom csípős paprikával, hogy pikáns legyen. Felfőzöm, beleteszem a rákokat és a szétmorzsolt feta sajtot, pár percet hagyom összerottyanni és rizzsel tálalom. 
Paleos fogásnak még a feta hozzáadás előtt kiveszek egy adagot, és paleo körettel tálalom, a képen édesburgonyával.
Mondanom sem kell, hogy nagyon finom :)









Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..