Skip to main content

Meggylekvár (Μαρμελάδα βύσσινο)

A meggyes sorozat utolsó beírása. A meggylekvárhoz  a következőképpen járok el.
Előző nap átmosom és kimagozom a meggyet. Itt mindegy, hogy kézzel vagy géppel magozom ki, mert én a lekvárt úgy szeretem, ha nincsenek benne nagy darabok. Miután végzek a kimagolással, az egészet beteszem, egy olyan edénybe, mely dupla. A belső része egy szűrő, így másnapra jó sok lé kifolyik a meggyből. Másnap a levet leöntöm és frissen megisszuk, a gyümölcsből tetszés szerinti sűrűségű lekvárt főzök a következő arányokkal:

1 kg kimagozott meggy
1/2 kg cukor

Ennyi. Ebbe bármit lehet tenni ízfokozónak, fantázia szt. Én a sima meggylekvárt szeretem palacsintában. 

Amíg összefőzöm a hozzávalókat, a sütőben 100 fokon csírátlanítom az üvegeket. A tetejüket csak a végén teszem be, mikor úgy saccolom, hogy kb. 10 perc kell még a lekvárnak. Ha hamarabb tenném be, a tetők gumiszélei megsínylenék. Még fövés közben botmixerrel kicsit pépesíteni szoktam a masszát, hogy ne legyenek egész szemek benne.

Mikor kész a lekvár, a forró üvegekbe töltöm, ezeket fejre állítom és száraz dunsztba teszem (egy nagy tálba vastag téli pokrócba bugyolálom őket). itt hagyom kb 3 napig, amíg kihűlnek, ekkor a pincém polcaira pakolom őket.


Időközben begyűjtöttem a levendula egy részét is, most megszárítom, majd tüllzacskóba téve arra használom, hogy a téli ruhák, szőnyegek mellé tegyem a tárolóhelyre.

Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..