Skip to main content

Meggylekvár (Μαρμελάδα βύσσινο)

A meggyes sorozat utolsó beírása. A meggylekvárhoz  a következőképpen járok el.
Előző nap átmosom és kimagozom a meggyet. Itt mindegy, hogy kézzel vagy géppel magozom ki, mert én a lekvárt úgy szeretem, ha nincsenek benne nagy darabok. Miután végzek a kimagolással, az egészet beteszem, egy olyan edénybe, mely dupla. A belső része egy szűrő, így másnapra jó sok lé kifolyik a meggyből. Másnap a levet leöntöm és frissen megisszuk, a gyümölcsből tetszés szerinti sűrűségű lekvárt főzök a következő arányokkal:

1 kg kimagozott meggy
1/2 kg cukor

Ennyi. Ebbe bármit lehet tenni ízfokozónak, fantázia szt. Én a sima meggylekvárt szeretem palacsintában. 

Amíg összefőzöm a hozzávalókat, a sütőben 100 fokon csírátlanítom az üvegeket. A tetejüket csak a végén teszem be, mikor úgy saccolom, hogy kb. 10 perc kell még a lekvárnak. Ha hamarabb tenném be, a tetők gumiszélei megsínylenék. Még fövés közben botmixerrel kicsit pépesíteni szoktam a masszát, hogy ne legyenek egész szemek benne.

Mikor kész a lekvár, a forró üvegekbe töltöm, ezeket fejre állítom és száraz dunsztba teszem (egy nagy tálba vastag téli pokrócba bugyolálom őket). itt hagyom kb 3 napig, amíg kihűlnek, ekkor a pincém polcaira pakolom őket.


Időközben begyűjtöttem a levendula egy részét is, most megszárítom, majd tüllzacskóba téve arra használom, hogy a téli ruhák, szőnyegek mellé tegyem a tárolóhelyre.

Comments

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..