Skip to main content

Sárgarépás fasírt mandulás tökfőzelékkel


A sárgarépás fasírt elkészítési módját már ITT leírtam. 
Mi az érdekes a tökfőzelékben, kérdezhetitek? 
Hát elsősorban az, hogy a főzelékek nem részesei a görög konyhatudománynak. Nem ismerik őket és nem is szeretik őket. Ahányszor eddig próbálkoztam velük, mindig kudarcot vallottam népszerűsítésükkel, nem eszik meg. A tökfőzeléket eddig talán csak kétszer próbáltam a hagyományos módszerrel elkészíteni Görögországban, de én sem találtam meg benne a hazai ízt. A mostani tökfőzeléket liszt helyett őrölt mandulával fogtam össze és én is meglepődtem, mennyire ízlett.
A készítésére senkit nem kell megtanítanom, olyannyira egyszerű és megszokott magyar étel. Azért lejegyzem magamnak, hogyan készítettem. 

Hozzávalók:

* 1 nagyobbacska cukkini
* 2-3 kanálnyi tej (paleoban mandula-, kókusz-, stb., hagyományosan tehéntej)
* olívaolaj
* 2-3 csipet só
* 1 kk édes piros paprika
* 1 ek őrölt mandula (hagyományos konyhában 1/2 ek liszt)
* 1-2 ek apróra vágott kapor
* 1 kisebb hagyma apróra vágva


Egy nagyobbacska cukkinit lereszeltem a reszelő nagyobb lyukú oldalán, majd 2 csipet sóval alaposan összekevertem. Hagytam 1 órát állni.
Kevés olívaolajon megfuttattam egy kisebb fehér-hagymát. Belezúdítottam a markomban kinyomkodott cukkinit és hagytam saját levében kicsit megfőni. Mikor kóstolásra jónak tűnt, kevés mandulatejbe kavartam egy kanál őrölt mandulát, 1 kk pirospaprikát és 1 ek-nyi apróra vágott kaprot. Ezt hozzákevertem a cukkinihez, pár percet hagytam rottyanjon össze, leellenőrizem elég sós-e és már tálalhattam is. Mindehhez a tegnap leírt mandulás kenyér dukált.




Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..