Skip to main content

Sárgarépás fasírt mandulás tökfőzelékkel


A sárgarépás fasírt elkészítési módját már ITT leírtam. 
Mi az érdekes a tökfőzelékben, kérdezhetitek? 
Hát elsősorban az, hogy a főzelékek nem részesei a görög konyhatudománynak. Nem ismerik őket és nem is szeretik őket. Ahányszor eddig próbálkoztam velük, mindig kudarcot vallottam népszerűsítésükkel, nem eszik meg. A tökfőzeléket eddig talán csak kétszer próbáltam a hagyományos módszerrel elkészíteni Görögországban, de én sem találtam meg benne a hazai ízt. A mostani tökfőzeléket liszt helyett őrölt mandulával fogtam össze és én is meglepődtem, mennyire ízlett.
A készítésére senkit nem kell megtanítanom, olyannyira egyszerű és megszokott magyar étel. Azért lejegyzem magamnak, hogyan készítettem. 

Hozzávalók:

* 1 nagyobbacska cukkini
* 2-3 kanálnyi tej (paleoban mandula-, kókusz-, stb., hagyományosan tehéntej)
* olívaolaj
* 2-3 csipet só
* 1 kk édes piros paprika
* 1 ek őrölt mandula (hagyományos konyhában 1/2 ek liszt)
* 1-2 ek apróra vágott kapor
* 1 kisebb hagyma apróra vágva


Egy nagyobbacska cukkinit lereszeltem a reszelő nagyobb lyukú oldalán, majd 2 csipet sóval alaposan összekevertem. Hagytam 1 órát állni.
Kevés olívaolajon megfuttattam egy kisebb fehér-hagymát. Belezúdítottam a markomban kinyomkodott cukkinit és hagytam saját levében kicsit megfőni. Mikor kóstolásra jónak tűnt, kevés mandulatejbe kavartam egy kanál őrölt mandulát, 1 kk pirospaprikát és 1 ek-nyi apróra vágott kaprot. Ezt hozzákevertem a cukkinihez, pár percet hagytam rottyanjon össze, leellenőrizem elég sós-e és már tálalhattam is. Mindehhez a tegnap leírt mandulás kenyér dukált.




Comments

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..