Skip to main content

Citromos marhahús édesburgonyával

A citromos marhahús nagy kedvencünk. ITT van egy részletes leírás róla, hogyan készítem.
A mostaniban az érdekesség az édesburgonya volt. Édesburgonyából több fajtát lehet kapni, ide hozzánk általában azt a fajtát hozzák, melyet Magyarországon Asotthalmi 12-s batáta-ként ismernek a termelők. Ez kívül rózsaszínes-lilás, belül narancssárga húsú és nagyon édes. Az íze inkább semleges, mint valamire emlékeztető, de a krumplit pl. jól helyettesíti olyan konyhában, ahol azt nem fogyasztják. A termelők szt. gondos tárolást igényel, én nylon-zacskóban tartom a hűtőmben. 3 nagyobb darab hosszú időre elég, kiadós és rajtam kívül más nem szereti.
Amit még tudni kell róla, hogy sokkal hamarabb megvan, mint a hagyományos krumpli! Ehhez az ételhez hasábkrumpli formára felvágtam, majd forró olívaolajban (szűz olívaolajnak maxim 200 fok lehet a füstölési határértéke, nem szűz olívaolajnak 150! fok) kisütöttem. Nagyon hamar megvolt! Nekem ízlik :)
Sóban eltett uborkát ettem hozzá.






Comments

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..