Skip to main content

Bormártásos rövidkaraj

Hát ez egy végtelenül egyszerű recept, de mivel szépen le volt fényképezve valamikor márciusban, aztán meg el lett feledve, gondoltam most beteszem ide a gyűjteményembe. Valamikor régen Marosvásárhelyen bormártásnak azt a gezemicét neveztük, amit borból és édes piros paprikából kutyultunk. Ebbe mártogattuk a finom, faszénen sült flekkeneket, nagy flekkensütéses Szovátai napokon. Gondoltam, ez pont olyan jól működhet főzés közben is, így ez lett az egyik alap-egyszerű, fast-food receptem. Nagyon szép kicsontozott rövidkaraj-szeleteket szoktam ehhez az ételhez találni a  Lidl-ben. A szeleteket körben mindig bevagdosom, mert másképpen az olajon való sütés közben összeugranak és nem lehet szépen kisütni őket. A hozzávalókat nem érdemes külön oszlopban leírni, mert annyira egyszerű ez egész.

A hússzeleteket bevagdosom, sózom, borsozom, majd olívaolajon 2-s fokozaton (3 a maximum) pirosra sütöm az oldalukat. Mikor már az átfordított oldal is jó, nyakon öntöm az egészet 1 borospohár (vagy ha sok a  hús, több) borral, majd rájuk szórok 1 ek édes-paprikát, beledobálok pár gerezd fokhagymát. Lefedem és alacsony hőfokon puhára párolom. Bármivel lehet tálalni, a képen éppen a rizses tálalás van soron.





Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..