Skip to main content

Paradicsom eltevés

Természetesen ez nem ma volt, csak nem volt időm beírni eddig. Most pótolom, mert jövőben biztosan keresni fogom a paradicsomos eltevésnaplót. Különben még mindig vannak szezonvégi paradicsomok, de ezek már csak zölden maradnak, nincs olyan idő, hogy pirossá érjenek. Olyan nagyon nem ment még le a hőmérséklet, viszont 3 napig nagy esőzések voltak és azelőtt is már borongós volt az ég. Szóval száz szónak egy a vége, ahogy Erdélyben mondanák, a friss paradicsom-szezonnak vége. Nekem nagy kedvenceim a  szeptemberi paradicsomok. Sokkal ízletesebbek, mint a nyáriak. Olyan aromájuk van, hogy egy vajas kenyérrel fenséges lakomának számítanak. Ezekből a nagyon ízletes és illatos paradicsomokból vásároltam összesen kb. 40 kilót, 4 kisebb műanyag ládával, kilóját 0,50 euróért. Főztem is belőlük, ettük is salátaként, és közben  eltettem őket télire 2 fajta módon. 

Leírom én hogyan csináltam, nem egy nagy tudomány, inkább idő és energia kérdése az egész.
Legelőször kiválogattam a nagyon puha, már már romlásnak induló paradicsomokat és azokat főztem be. A még feszes darabokat hagytam még felhasználásra és érni. Eljött lassan mindnek az ideje. 




A befőzésre alkalmas paradicsomokat mind megmostam edénymosószerrel és bő vízben leöblítettem. Ezután egy nagyobb edényben vizet forraltam, majd mikor a víz forrás előtt volt, belemerítettem a paradicsomokat. hagytam pár percig őket a forró fürdőben. A víznek nem szabad forrnia, nem főtt paradicsomokat akarunk, a lényeg csak az, hogy a forró víz hatására a héj elválik a hústól, így gyerekjáték a lehúzása. Lehet látni a paradicsomokon, mikor elég a fürdőből, mert a héj nagyon feszes lesz és ha hozzányúlunk egy éles késsel és bevágunk, már ugrik is le a paradicsom húsáról. 



Miközben az első adag megfürdetett paradicsomok romlott vagy megfeketedett részeit vagdostam ki és a héjaikat húzogattam le, már a második adag paradicsom fürdött és így tovább.








Miután minden paradicsom megtisztítva és pucéran, héj nélkül, valamint nagyobb darabokra vágva  sorakozott előttem egy nagy tálban, elkezdtem a mixerrel összevágni őket.


A paradicsomok nagyobb részét mag nélkül tettem el. A felmixelt paradicsomhúst beletettem egy szűrőbe. Eleinte fakanállal kavargattam, majd mikor már a lé nagy része átfolyt a szűrőn, egy pohárral finoman addig nyomogattam körkörös mozdulatokkal, amíg a hús is átment a szűrőn és csak a magok maradtak meg.



A mag nélküli paradicsomlevet egy nagy fazékba főni tettem. Kb. 30 perc alacsony lángon való főzés után sterilizált üvegekbe tettem. Az üvegeket fejre állítottam, bevittem a fotelbe, letakartam őket egy pokróccal és ott hagytam őket addig, amíg teljesen kihűltek. Utána szépen levittem a pincébe, ahol katonásan sorakoznak a fügelekvár és meggylekvár mellett a polcon.


A többi paradicsom is időközben kezdett beérni, ezeket már nem főztem be, hanem egyszerűen csak lemixeltem és műanyag üvegekbe töltöttem, majd betettem a mélyhűtőbe. 


Comments

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..