Skip to main content

Paradicsom eltevés

Természetesen ez nem ma volt, csak nem volt időm beírni eddig. Most pótolom, mert jövőben biztosan keresni fogom a paradicsomos eltevésnaplót. Különben még mindig vannak szezonvégi paradicsomok, de ezek már csak zölden maradnak, nincs olyan idő, hogy pirossá érjenek. Olyan nagyon nem ment még le a hőmérséklet, viszont 3 napig nagy esőzések voltak és azelőtt is már borongós volt az ég. Szóval száz szónak egy a vége, ahogy Erdélyben mondanák, a friss paradicsom-szezonnak vége. Nekem nagy kedvenceim a  szeptemberi paradicsomok. Sokkal ízletesebbek, mint a nyáriak. Olyan aromájuk van, hogy egy vajas kenyérrel fenséges lakomának számítanak. Ezekből a nagyon ízletes és illatos paradicsomokból vásároltam összesen kb. 40 kilót, 4 kisebb műanyag ládával, kilóját 0,50 euróért. Főztem is belőlük, ettük is salátaként, és közben  eltettem őket télire 2 fajta módon. 

Leírom én hogyan csináltam, nem egy nagy tudomány, inkább idő és energia kérdése az egész.
Legelőször kiválogattam a nagyon puha, már már romlásnak induló paradicsomokat és azokat főztem be. A még feszes darabokat hagytam még felhasználásra és érni. Eljött lassan mindnek az ideje. 




A befőzésre alkalmas paradicsomokat mind megmostam edénymosószerrel és bő vízben leöblítettem. Ezután egy nagyobb edényben vizet forraltam, majd mikor a víz forrás előtt volt, belemerítettem a paradicsomokat. hagytam pár percig őket a forró fürdőben. A víznek nem szabad forrnia, nem főtt paradicsomokat akarunk, a lényeg csak az, hogy a forró víz hatására a héj elválik a hústól, így gyerekjáték a lehúzása. Lehet látni a paradicsomokon, mikor elég a fürdőből, mert a héj nagyon feszes lesz és ha hozzányúlunk egy éles késsel és bevágunk, már ugrik is le a paradicsom húsáról. 



Miközben az első adag megfürdetett paradicsomok romlott vagy megfeketedett részeit vagdostam ki és a héjaikat húzogattam le, már a második adag paradicsom fürdött és így tovább.








Miután minden paradicsom megtisztítva és pucéran, héj nélkül, valamint nagyobb darabokra vágva  sorakozott előttem egy nagy tálban, elkezdtem a mixerrel összevágni őket.


A paradicsomok nagyobb részét mag nélkül tettem el. A felmixelt paradicsomhúst beletettem egy szűrőbe. Eleinte fakanállal kavargattam, majd mikor már a lé nagy része átfolyt a szűrőn, egy pohárral finoman addig nyomogattam körkörös mozdulatokkal, amíg a hús is átment a szűrőn és csak a magok maradtak meg.



A mag nélküli paradicsomlevet egy nagy fazékba főni tettem. Kb. 30 perc alacsony lángon való főzés után sterilizált üvegekbe tettem. Az üvegeket fejre állítottam, bevittem a fotelbe, letakartam őket egy pokróccal és ott hagytam őket addig, amíg teljesen kihűltek. Utána szépen levittem a pincébe, ahol katonásan sorakoznak a fügelekvár és meggylekvár mellett a polcon.


A többi paradicsom is időközben kezdett beérni, ezeket már nem főztem be, hanem egyszerűen csak lemixeltem és műanyag üvegekbe töltöttem, majd betettem a mélyhűtőbe. 


Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..