Skip to main content

Lencseleves (Φακές)

A téli időszak egyik kedvence a görög lencsés egytálétel. Vagy nevezhetném akár levesnek is, mert tulajdonképpen egy nagyon sűrű leves. Nagyon szeretjük..









Hozzávalók 4 személyre:
350 gr. nagy-szemű, barna lencse
1 nagy fej hagyma apróra vágva
4-5 cikk fokhagyma kettőbe szelve
1 kk édes piros paprika
1 kk csípős piros paprika
só, bors
1 db. 400 gr-os paradicsomlékonzerv vagy frissen turmixolt 3-4 puha, érett és lédús paradicsom
1-2 babérlevél
1-2 leveseskanál/tányéronként ecet
1 vizespohár olívaolaj



Elkészítés:
Mióta majdnem kitörtük a fogunk egy kis kövecskére harapva, azóta bármilyen csomagolású is legyen a lencsém, átnézem gyorsan főzés előtt. Utána szűrőbe teszem, megmosom. Fazékba teszem, feleresztem vízzel úgy, hogy bőven ellepje, majd felforralom és az első levét kiöntöm.

Az a tapasztalatom, ha a lencséről nem öntöm le a levét felforrás után, akkor jóval nehezebben emészthető lesz. A szűrőben lévő lencsét kicsit félreteszem, a fazekat kicsit kitörlöm konyhapapírral, hogy ne száradjon minden rá az oldalára, majd kevés olívaolajat hevítek benne. Az apróra vágott hagymát üvegesítem az olajon, majd a végén egy percre beleteszem a fokhagymákat is. Ezután hozzáöntöm a lencsét, felöntöm annyi vízzel, hogy körülbelül 3 ujjnyira ellepje, adagolom a többi hozzávalót és megfőzöm. Mi úgy szeretjük, hogy sűrű és majdnem pépes legyen.

Emlékszem valamikor régen, mikor Görögországba kerültem, sokkal többet kellett főzni a lencsét, hogy megpuhuljon. A mostani lencsék max. 20 perc alatt készen vannak, kíváncsi lennék, mit tesznek a földeken a növényre, amitől ennyire megváltozott az állaguk.

A lencselevest a görögök ugyanúgy, mint a többi levest is, nagyon sűrűn szeretik, majdhogynem megáll a kanál benne. A legtöbb háznál tálaláskor még ízesítik egy-két kanál finom olívaolajjal és egy-két kanál ecettel. Az ecetet, miután kész az étel, a fazékban is hozzá lehet adni a lencséhez, kóstolgatva, hogy megfelelően savanykás legyen, de ne túl savanyú.

A lencseleves kísérője az asztalról majdnem soha nem elmaradható feta-sajt, esetenként vöröshagyma, de majdnem mindig füstölt, sózott hal, például füstölt hering, melyet külön tányérba helyeznek és a leves mellé csipegetnek.

Comments

Júlia said…
Hú de jó, hogy megtaláltam ezt a receptet! Isteni finom így elkészítve! Nagyon régen készítettem görög lencse levest, már a receptjére sem emlékeztem pontosan. Köszönöm!

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..