Skip to main content

Lefkada-i "szofigado" (Λευκαδίτικο σοφιγάδο)

Paradicsomos marhahús birsalmás mártásban

Ez az étel egy jellegzetes Lefkada szigeti étel, melyet főleg télen készítenek, hisz télen van bőven birsalma. Nálunk is most került sorra, hisz itt a birsalma szezon! Ráadásul volt még éppen egy pohár szőlőszirupom, amit én készítettem 3 éve és már nagyon el kellett valamerre használni.

Hozzávalók:

  • 3-5 birsalma, ha nagyok, elég 3 darab, ha kisebbek, lehet akár 5 darab is, de ezt igaziból először ki kell tapasztalni, hogyan felel meg az ízlésünknek
  • 1 1/2 kg marhahús nagyobb darabokra vágva
  • 2 apróra vágott hagyma
  • fokhagyma, hegyes darabokra vágva
  • 1 borospohár ecet
  • 1 borospohár "petimez" vagyis szőlőszirup
  • 2-3 ágacska rozmaring
  • 2 leveseskanál paradicsompaszta
  • 3/4 csésze olívaolaj
  • elegendő víz, só, bors

Elkészítés:

1. A húst én mindig egészben vásárolom, aztán én magam feldarabolom. Ez most felsálból készült, melyet nem akartam megint egyben elkészíteni, így ez az -inkább ünnepi - kaja készült belőle. Miután feldaraboltam és megmostam, apró lyukakat szúrtam minden darabba, melyekbe fokhagymát dugtam. Minden húsdarabba maximum 2 kis darab fokhagyma került, nem akartam, hogy túl erős legyen az íze és ez dominálja az ételt.

2. A húsdarabokat forró olívaolajon átforgattam, úgy, hogy minden oldalon sült kéreg képződjön rajtuk, de ne égessem el!

3. Ha valaki nem szereti az ecetet, vagy éppen akkor nincsen otthon, akkor a hús sütését egy pohár borral fejezze be, amit nem a hasába önt:), hanem a húsra.

4. Ha van ecet otthon és a recept szerint akarjuk a húst elkészíteni, akkor miután a húsdarabok enyhén megsülnek, beletesszük őket egy nagyobb fazékba (kuktába), akkorába, hogy a húsdarabok szépen elférjenek egymás mellett az edény alján.

5. A megmaradt olajban üvegesítjük a hagymát és mielőtt kivennénk, a fokhagymadarabokat, ha maradtak a szurkálós akció után. Ráöntjük a húsra.

6. A húsos fazekat feltesszük a lángra és kiegészítjük a vízzel, annyi kell, hogy a húsokat ellepje. Hozzátesszük a sót, borsot, paradicsompasztát, rozmaringot (én tettem bele 2 levél mentát és 2 levél bazsalikomot is, valamint 3 szem szegfűszeget).

7. Puhára főzzük a húst.

8. Időközben megpucoljuk a birsalmákat, vigyázva, alaposan kiszedjük a magházát, mert kellemetlenül kemény marad a fogunk alatt, ha megmarad belőle darab. Hogy ne feketedjenek meg, citromos vízbe tesszük a szeleteket. Én csak 3 birsalmát tettem bele, mert óriásiak voltak! Bőven elégnek bizonyult.

9. Mikor a hús puha, hozzátesszük a pohár ecetet, pohár szőlőszirupot és a birsalmát.

10. Összefőzzük, annyira, hogy a birsalma megpuhuljon és egy sűrűbb mártás maradjon a hús alatt.

Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..