Skip to main content

Svéd kalops (Kálopsz)

Itt egy újabb hagyományos svéd recept Enikő jóvoltából. Érdekesnek tartom, hogy ez a fajta étel az általam ismert nemzetek konyháiban mind megtalálható. Főtt marhahúskockák különféle fűszerezéssel. Valóban a kalops fűszerezése eléggé keletiesnek tűnik számomra a sok szegfűszeggel, Enikő szerint (akinek a munkája az ételkészítéssel szorosan kapcsolatos Svédországban) hagyományosan svéd étel. A margarint vagy vajat olívaolajjal helyettesítve, akár görög recept is lehetne, annak ellenére, hogy elkészítési módja teljesen eltérő attól, ahogyan ezt én a görög konyhámban elkövetném. Mikor majd kipróbálom, beszámolok róla. Egyelőre álljon itt az Enikő elkészítési módszere, svédesen:)



Hozzávalók (4-5 személyre):

  • ½ kg marhahús kockára vágva
  • 2 ek vaj vagy margarin
  • 10 db szegfűbors
  • 2 tk só
  • 2 babérlevél
  • 5 dl víz
  • 3-4 sárgarépa
  • 1 póréhagyma vagy 2-3 sárga hagyma
  • 3 ek liszt
  • 1 dl víz az eresztékhez
Elkészítés
A vajon megpirítjuk a húskockákat, megsózzuk, fűszerezzük és hozzá öntjük a vizet. Fedő alatt puhára pároljuk ( kb 1 óra). A sárgarépát karikára vágva hozzátesszük, még 10 percet főzzük. A hagymát karikára vágva hozzátesszük és még 10-15 percet főzzük. A lisztből és vízből eresztéket készítünk és ezzel besűrítjük, 5 percig főzzük.Ha van egy darab csont benne amikor fő, még zamatosabb lesz.
Céklasalátával, főtt krumplival tálaljuk (ahogyan az a képen is látszik).
Lehet vadhúsból is készíteni, itt jávorszarvas, rénszarvas vagy őzhúsból is szokták készíteni.
Kuktában is lehet főzni.

Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..