Skip to main content

Kenyér (Ψωμί)


Egy ideje kenyerekkel próbálkozom.
Készítettem fetás kenyeret, majd focaccia-t, aztán végül stabilan most magam sütöm a kenyeret. Valamikor régebb volt kenyérsütő gépem, aztán elromlott és nem vettem újat. Most ilyen olyan próbálkozások után a fehér liszt-teljes kiőrlésű liszt kombinációja a nyerő, ebből gyúrom kézzel kb. minden 3. nap a kenyeret.


A kenyerem hozzávalói:
  • 2 csésze fehér kenyérliszt és annyi teljes kiőrlésű, hogy 1 kg liszt legyen
  • kb. 700 gr langyos víz
  • 4 kanál olívaolaj
  • 2 kanál ecet
  • 1 kiskanál só
  • 1 kiskanál cukor ha élesztőt kell használnom (2 tasak élesztő)

Akkor használok élesztőt, ha elfelejtek a begyúrt kenyérből egy kis golyónyit félretenni kovásznak. Ezt beleteszem egy jól záródó műanyag dobozba, majd a kenyérkészítés előestéjén felhígítom langyos vízzel és liszttel, folyékony masszát készítek, letakarva a munkapadon hagyom, ez reggelre megkel. Ezt használom élesztő helyett a kenyérbe.

Ha elfelejtek kicsípni egy darabot, akkor a 2 tasak száraz élesztőt mindig fél csésze langyos vízben felfuttatom először. A száraz élesztőt lehet egyenesen a liszthez szórni, de így lassabban nő fel. A kenyérhez valókat alaposan összegyúrom, olyankor szeretem, ha kicsit még ragacsos a tészta, éppen-hogy leválik a kezemről. Csak addig kell gyúrni, amíg látjuk rajta, hogy minden jól össze van dolgozva. Lefedem, beteszem az előzőleg meglangyosított sütőbe, amit nem kapcsolok be, hanem a langyos melegben hagyom a tésztát kétszeresére dagadni. Belapogatom egy négyszögletes tepsibe, amit előzőleg 1 kanál olajjal kikentem, lenyomogatom a  tésztát, megkenem olajjal a tetejét és 170 fokon pirosra sütöm. Kb. 1.600 grammos kenyér lesz belőle, amelyik napok múlva is pont olyan ízletes mint első nap.

Comments

Unknown said…
ez nagyon jól hangzik és egyszerűnek tűnik,ha kipróbálom és sikerül akkor jelzem :o)
Adri

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..