Skip to main content

Sós tejespita (Γαλακτόπιτα)

Hozzávalók:
7-8 vékony réteslap
2 kanál vaj a krémbe
fél vaj olvasztva vagy csésze olaj a lapok kenéséhez
10 leveseskanál liszt
6 csésze tej
300 gr feta sajt
4 tojás
só, bors, őrölt szerecsendió
szezámmag



Elkészítés:
1. Elkészítjük a krémet. A tejből elveszünk egy csészével, ebben feloldjuk a lisztet úgy hogy lassan töltögetjük a liszthez a tejet, miközben fakanállal kavarjuk hogy ne csomósodjon meg. A tej megmaradt részét a tűzre tesszük és még mielőtt felforrana, hozzátesszük a feloldott lisztet. Megsózzuk (fél kiskanál tengeri só), borsozzuk, szerecsendióval megszórjuk és kavargatva besűrítjük mint a besamel krémet. Mikor besűrűsödött levesszük, beletesszük a két kanál vajat és kihűtjük.

2. Miután kihűlt a krém, hozzátesszük a 4 felvert tojást, lassacskán és állandóan kavargatva hogy a tojások jól elkeveredjenek a krémmel.

3. Egy nagyobb tepsit kikenünk vajjal vagy olajjal és leterítjük az első réteslapot, a kilógó részeket kihajtva a tepsi szélére, ezt megkenjük megint olajjal-vajjal majd erre rátesszük a második lapot, megkenjük, erre jön a harmadik lap, ezt is kenjük majd megszórjuk morzsolt fetával. A következő 3-4 lapot így megkenjük és megszórjuk fetával, majd a legfelsőre a fetára öntjük a krémet. Minél nagyobb a tepsi annál vékonyabb lesz a krémes rész, ezt majd ízléstől függően is be lehet állítani családon belül. Általában kedvelt a vékonyabb krémű pita. A sűrű krémet tehát beöntjük a felső lapra, elegyengetjük egy nagy kanállal, a széleket bedugdossuk vagy levágjuk, megszórjuk szezámmaggal és betoljuk a sütőbe, alsó rácson addig sütjük amíg a teteje és az alja szépen megpirul.

4. Inkább hidegen fogyasztják mert akkor már könnyen lehet vágni és a krém is megdermed, könnyen kezelhető.


Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..