Skip to main content

Szilvás cake (Κέϊκ με δαμάσκινα)

Hozzávalók:
35 dkg cukor
5 tojás
250 margarin vagy 2 dl étolaj
35 dkg sütőporos liszt
citrom és narancsreszelék
legalább 1/2 kg szilva


Elkészítés:
1. A gyümölcsöt megmossuk, megtisztítjuk, kimagozzuk. Kis kockákra vágjuk majd cukorral és fahéjjal egy tálban összekeverjük. Beleöntjük a cake forma kivajazott, lisztezett aljába.

2. A cukrot és a tojássárgákat habosra keverjük, hozzáadjuk a margarint vagy olajat, a reszeléket. Kemény habot verünk a tojások fehérjéből majd ezt is hozzáadjuk a masszához, majd ebbe óvatosan belekavarjuk a lisztet, annyit hogy sűrű de még folyós massza legyen.

3. Beleöntjük a formába, alsó rácson 180 fokon kisütjük, ahogyan a kéjkeket. Fokozatosan kihűtjük, majd tálra borítjuk.

Megj:
Habár a fénykép magas kuglóf formában készült süteményről árulkodik, finomabb hogyha a joghurtos pita (következő recept) képen látható nagyobb de alacsonyabb tepsiben készül, több gyümölccsel. Akkor a legfinomabb ha a tészta körülbelül 2 cm-s, jó réteg gyümölccsel a tetején. A magas formát használhatjuk akkor ha nincs elég gyümölcsünk, így több lesz a tészta, kicsit szárazabb a sütemény.
Tipp:
A gyümölcsös kevert tésztáknak nem árt ha egy kiskanállal több sütőport teszünk bele a kelleténél, ez segít abban hogy a tészta a gyümölcs súlyának ellenére jól felnőjön.

Comments

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..