Skip to main content

Fanuropita (Φανουρόπιτα)

A Fanurópitát Szent Fanuriosz napján készítik és tulajdonképpen egy böjtös kéjk.

Hozzávalók:
4 csésze liszt, sütőporral elkeverve
1 csapott kiskanál fahéjpor
1 csésze étolaj
1 csésze és 2 kanál cukor
12 kanál narancslé
1/2 csésze víz
egy csipet szódabikarbóna
1 citromreszelék
1 csésze szőke mazsola
1 csésze durvára őrölt dió
porcukor

Elkészítés:
1. A lisztet összekeverjük a fahéjporral. Egy tálban jól összekeverjük az olajat, a narancslevet, a vizet, a szódát és a citromreszeléket. Miután pár percig keverjük, hozzáadjuk a lisztet, a mazsolát és a diót. Jól összedolgozzuk.

2. Egy 32-cm átmérőjű kerek tepsit kiolajozunk, beszórjuk liszttel, kifordítjuk a fölösleges lisztet belőle. Beleöntjük a masszát.

3. Közepes sütőben körülbelül 45 percig sütjük. Mikor kész van fokozatosan kihűtjük (résnyire nyitjuk a sütőajtót), majd mikor még langyos megszórjuk a porcukorral. Finomabb ha 24 órát állni hagyjuk fogyasztás előtt.

Comments

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..