Skip to main content

A görög kaviár, a bottarga - Το αυγοτάραχο

Az egyik leghíresebb görög ínyencség a "Trikalinos" bottarga. A tengeri pér egyik fő halászóhelye, melynek ikrájából a híres bottarga-t készítik, a Petalos-i "divari" halászparadicsom. Divari-nak nevezik a tengerből a szárazföldre bekúszó mozdulatlan tavakat, melyeket nádakból és egyéb természetes alapanyagokból készített gáttal elválasztanak a tengertől, úgy, hogy a halak a szárazföld irányába be tudjanak úszni, viszont vissza már nem. Amolyan deltához hasonló természetes képződmények, mozdulatlan nagy sósvízű tavak.


A tengeri pér az egyik leggyakoribb tengeri hal: az Északi-tengertől Ausztráliáig mindenütt előfordul. Kb. 5 kg a max. testsúlya, horogra általában a 100-500 gr-os egyedek akadnak, előszeretettel úszkálnak a kikötők közelében, azoknak vizét tisztítva. A horgászok átalában fehér kenyérrel (-gyurma, -rózsa, -kocka), ritkábban gilisztával vagy kagylóbéllel fogják. A halászoknál is jelentős zsákmány. Gyakori előfordulása miatt a "szegény ember lazacának" hívják. Angol neve "Gray mullet", német neve "Meeraesche", orosz neve "Tolsztogubaja kefaly", görög neve "kefalos".


Zafiris Trikalinos az egyik leghíresebb bottarga-készítő az egész országban. Majdnem egész gyerekkorát a Petalos-i deltánál töltötte. A család már 1856-ban elkezdte a bottarga-készítést, a munka egyik jelentős lépése volt az 1942-s "Trikalinos" cég megalapítása. 1995-ben a mostani tulajdonos, Zafiris, eredeti és modern termelőegységet hoz létre Athénben. Innen nincs megállás, a görög bottarga híre egyre csak nő. A terméket elkezdik a híres Petrossian céghez exportálni, a Trikalinos bottarga remek kritikát kap a New York Times-ban. A fodd writer Jose Andreas trendet csinál belőle és kijelenti, hogy ez a legmenőbb alapanyag a tapas-hoz. A francia piacon veri Korzikai versenytársát, "royale" kategóriába sorolják és dupla az ára, mint a Korzikainak.


A közelmúltban pedig egy még nagyobb kitüntetés éri a cég munkáját. Hannah Collins fényképész, a  «The Fragile Feast, Routes to Ferran Adria» c. könyvében (Hatje Cantz, www. amazon.co.uk kiadó) a világ 30 legegészségesebb és legmagasabb kategóriában lévő étkei közé sorolja a Trikalinos bottarga-t, és rögzíti ennek útját a víztől, az Athéni termelőegységen keresztül, egészen a híres El Bulli vendégeinek a tányérjáig.


De hogyan készül?

Készítésekor az ikrákat sózzák, néhány hétig kézzel kevergetik, majd préselik, viasszal bevonják s a napon megszárítják. A bottarga sós ízű, természetes ízfokozú hatású. Spagettihez, salátákhoz, kenyérhez, rizsételekhez is használják. 100-130 euró kilója.




Ha esetleg valaki megkóstolná, de nem tudja mihez kezdjen vele: egy órával fogyasztás előtt kivesszük a hűtőből és nagyon vékony szeletekre vágjuk. Lehúzzuk a viaszt a szeletek széléről, majd frissen pirított kenyérre kenjük és bármilyen itallal fogyasztjuk, de különösen pezsgővel.

A cikk megjelenik a gorogkaland oldalon is. A Trikalinos cég elérhetősége: http://www.trikalinos.gr

Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..