Pár régebbi almámat szerettem volna felhasználni, így készítettem almás palacsintát: ilyet annak idején anyai nagymamám készített és nagyon kellemes emlék van bennem, annak ellenére, hogy az ízét nem tudom felidézni. Egy biztos, a mainak nem volt olyan az íze. Ennek oka pedig az almában keresendő. Már máskor is megfogadtam, hogy a régi almákat nem használom fel ilyesmire, legfenneb krumplipürébe, aztán megfeledkezem róla. A lényeg: akkor finom a palacsinta, ha az alma is jó minőségű, leves, zaftos, savanykás! Rossz almát inkább ki kell dobni! A mai palacsintáimba nem kerültek rossz almák, de jók sem, így az eredmény számomra mérsékeltnek tűnt. A palacsinta ízét tálaláskor feldobtam, férjemnek nagyon ízlett, úgyhogy rossz nem lehetett:) Én is alaposan befaltam belőle (sajnos..).
Hozzávalók:
(15-20 palacsinta):
25 gr finomliszt
1 kanál olaj
2 kanál kristálycukor
1 tojás enyhén felverve
1 dl szénsavas ásványvíz vagy szódavíz
1 mokkáskanál só
0,5 l tej
3 kisebb alma vagy 2 nagyobb alma
A hozzávalókat a szokásos módon összekeverjük, majd a végén, mikor a tészta sima és nem csomós, belereszeljük a reszelő nagy lyukú részén átreszelt hámozott almákat. Ezt a masszát sütjük ki, én mindig kisebb palacsintákat sütök a szokásosnál, kb. feleakkorákat.
Tálra szedjük, mindegyiket megszórjuk porcukorral, tört dióbéllel és mézet csorgatunk rájuk.
Jó étvágyat!
Comments