Skip to main content

Anna féle diós süti (Καρυδόπιτα)

Hozzávalók:

250 gr morzsa
400 gr cukor
8 tojás
400 gr durvára darált dió
250 gr margarin vagy vaj
1/2 vizespohár narancslé
1 kiskanál szódabikarbonát
fél borospohár konyak
2 rudacska vaníliapor (v. vaniliáscukor ízles szerint)
1/2 kiskanál fahéj


Szirup:

500 gr cukor
2 csésze víz
1 darabka narancshéj
1 fahéjdarabka

Tepsi:

33 cm átmérőjű

Elkészítés:

1.A mixerben habosra kavarjuk a tojásokat a cukorral.

2. Hozzáadjuk az olvasztott és langyosra hűlt margarint, a morzsát amiben elkevertük a fahéjat és a vaníliákat, a diót, a felvert tojásfehérjéket, a narancslevet amiben feloldottuk a szódát, a konyakot és addig kavarjuk vigyázva míg jól összeáll a massza. Nem szabad többet nagy fordulaton kavarni mert a tojásfehérjék "összetörnek".

3. Egy 33 cm átmérőjű tepsit kizsírozunk, beleöntjük a nem túl folyós, de még önthető masszát és 35-40 percig sütjük közepes sütőben (180 ºC).

4. Mikor a beleszúrt éles késre vagy kötőtűre nem ragad semmi, kikapcsoljuk a sütőt, fokozatosan kihűtjük majd ha már langyos ráöntjük lassacskán a meleg szirupot. Másnapra a szirupot teljesen felissza a sütemény és tálalható.

Szirup:

A sziruphoz valókat felfőzzük és pár percig lassú tűzön rotyogtatjuk, addig amíg megvastagszik a szirup. A narancshéjat és fahéjdarabkát felhasználás előtt kidobjuk belőle. Langyosra hűlve és lassan lassan öntjük a langyos tésztára.

Comments

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..