Skip to main content

Anna féle diós süti (Καρυδόπιτα)

Hozzávalók:

250 gr morzsa
400 gr cukor
8 tojás
400 gr durvára darált dió
250 gr margarin vagy vaj
1/2 vizespohár narancslé
1 kiskanál szódabikarbonát
fél borospohár konyak
2 rudacska vaníliapor (v. vaniliáscukor ízles szerint)
1/2 kiskanál fahéj


Szirup:

500 gr cukor
2 csésze víz
1 darabka narancshéj
1 fahéjdarabka

Tepsi:

33 cm átmérőjű

Elkészítés:

1.A mixerben habosra kavarjuk a tojásokat a cukorral.

2. Hozzáadjuk az olvasztott és langyosra hűlt margarint, a morzsát amiben elkevertük a fahéjat és a vaníliákat, a diót, a felvert tojásfehérjéket, a narancslevet amiben feloldottuk a szódát, a konyakot és addig kavarjuk vigyázva míg jól összeáll a massza. Nem szabad többet nagy fordulaton kavarni mert a tojásfehérjék "összetörnek".

3. Egy 33 cm átmérőjű tepsit kizsírozunk, beleöntjük a nem túl folyós, de még önthető masszát és 35-40 percig sütjük közepes sütőben (180 ºC).

4. Mikor a beleszúrt éles késre vagy kötőtűre nem ragad semmi, kikapcsoljuk a sütőt, fokozatosan kihűtjük majd ha már langyos ráöntjük lassacskán a meleg szirupot. Másnapra a szirupot teljesen felissza a sütemény és tálalható.

Szirup:

A sziruphoz valókat felfőzzük és pár percig lassú tűzön rotyogtatjuk, addig amíg megvastagszik a szirup. A narancshéjat és fahéjdarabkát felhasználás előtt kidobjuk belőle. Langyosra hűlve és lassan lassan öntjük a langyos tésztára.

Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..