Skip to main content

Húsgombócleves JUVÁRLÁKJÁ (Γιουβαρλάκια)

(Ελληνικά στο τέλος του κειμένου και στην ΕΛΕΦΘΕΡΗ ΦΩΝΗ ΤΩΝ ΠΟΛΙΤΩΝ)
Ez egy klasszikus téli recept. Itt Evián levesként fogyasztják, de vannak vidékek, ahol csak mártással szolgálják fel, tehát a levet nagyon besűrítik. 

Mivel ez kimondottan téli étel, ezért nyáron kötve hiszem, hogy valaki találkozzon vele a tavernákban, ha igen, akkor kimondottan mártásos formájában és nem levesként fogják felszolgálni.


A mai levesem erdélyi/görög fúziós akció eredménye. Szerintem nagyon nagyon finom lett, sajnos a dícséretekkel nem szoktak elkényeztetni, így mások véleményét nem ismerem. Az ismétlésekből azonban sejtem, hogy másnak is nagyon ízlett.


Hozzávalók:
1/2 kg darált marhahús
1/4 csésze rízs (kerekszemű, tapadós fajta, itt Karolina típus )
1 apróra vágott vöröshagyma
1 marék apróra vágott petrezselyemzöld
1 marék apróra vágott kapor
1 kis sárgarépa mixelve
1 felvert tojás
1/4 csésze olívaolaj
só, bors
kevés liszt
2 kanál főzővaj (én egy olívamasszából készült vajat használok erre a célra)
A habaráshoz:
2 tojás + 2 citrom leve

Az erdélyi beütés: 1 ek ecetes tárkony és 2 sárgarépa a reszelő nagy lyukú oldalán a levesbe reszelve.


Elkészítés:
A húst összedolgozzuk a hozzávalókkal, kivéve a lisztet és a vajat. Kis gombócokat formálunk, belisztezzük és egy tálra tesszük. Én mindig vigyázok, a gombócok ne legyenek nagyon feszesek, mert akkor kemények lesznek és nem szeretjük, ha kell pici vizet is teszek a masszába ahogy összegyúrom. Közben 1,5-2 l vizet felfőzünk a vajjal. A gombócokat óvatosan beletesszük, lehúzzuk a legalacsonyabb fokozatra a lángot (ahol még persze fövésben vannak) és megfőzzük őket, megkóstolva a levet, nehogy sótalan maradjon. Mikor majdnem teljesen puhák, a leveshez adjuk a reszelt sárgarépát és a fél csésze (250 ml-s) rizst. lassú tűzön addig főzzük, amíg a rizs teljesen megpuhul.

Elkészítjüka habarást. A 2 tojást felverjük habosra (ne mixerrel!), majd hozzáöntjük a 2 citrom levét folytonos habarás mellett. Utána a hőmérsékletkiegyenlítődés elvét alkalmazva, a levesből addig teszünk folytonos keverés mellett a habaráshoz, amíg az is átforrósodik, ekkor beöntjük a forró levesbe és lvisszatesszük, még egyet kettőt lobbanjon.

Mi nagyon savanyúan szeretjük. Aki nem, az tegyen csak 1 citromlevet és a végén majd pótolhatja.

Jó étvágyat annak aki elkészíti!


Λατρεύουμε την σούπα με τα γιουβαρλάκια!

ΥΛΙΚΑ

Για τα γιουβαρλάκια

1/2 κιλό κιμά μοσχαρίσιο
1/4 κούπας ρύζι Καρολίνα
1 κρεμμύδι ξερό ψιλοκομμένο
μία χούφτα ψιλοκομμένος μαϊντανός
μία χούφτα ψιλοκομμένος άνηθος
1 αυγό χτυπημένο

Για την σούπα

2 αυγά
2 λεμόνια

2 καρότα
1 κσ εστραγκόν σε ξύδι
αυτά τα δύο τελευταία είναι η πινελιά από την Τρανσυλβανία


Φτιάχνω τα μπαλάκια ανακατεύοντας και ζυμώνοντας τα υλικά για τα γιουβαρλάκια.
Τα γιουβαρλάκια δεν πρέπει να είναι σφιχτά πολύ, γιατί μετά στην σούπα θα είναι πολύ σκληρά. Αν μας φαίνονται σφιχτά καλύτερα να προσθέσουμε λίγο νεράκι στο μείγμα έως ότου γίνουν τρυφερά.

Βάζουμε 1,5-2 λίτρα νερό να βράσει. Όταν έβρασε βάζουμε μέσα τα γιουβαρλάκια ένα ένα και χαμηλώνουμε την φωτιά. Τα αφήνουμε να βράσουν περίπου 1/2 ώρα. Προσθέτουμε το ρύζι, τα 2 καρότα τριμμένα στον τρίφτη (στις μεγάλες τρύπες), και το εστραγκόν. Εγώ το εστραγκόν το βάζω σε ένα μικρό σουρωτό που έχω για το τσάι, αλλιώς μπορούμε να το βάλουμε σε τούλι, η και έτσι, ελεύθερα. Εγώ το κρύβω, γιατί αν οι δικοί μου βλέπουν τα πράσινα, δεν θα φάνε την σούπα. Συνεχίζουμε να βράσουμε την σούπα σε χαμηλή φωτιά, μέχρι να γίνει και το ρύζι.
Ετοιμάζουμε το αυγολέμονο και το ρίχνουμε στη σούπα, την οποία την βγάλαμε μερικά λεπτά πριν από το μάτι. Ανακατεύουμε και το ξαναβάζουμε για μερικά λεπτά να βράσει, είναι πολλοί, που δεν το ξαναβράζουν την σούπα σε αυτή τη φάση πια.
Πετάμε το εστραγκόν και σερβίρουμε.





Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..