Skip to main content

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

 
A tavaly is készült, jóval nagyobb mennyiségből. Az idén nem sikerült magam szednem a szomszédnő fájáról, az ok állítólag az volt, hogy a nagy létrájuk másik telken van, messze innen, aztán ki tudja.. Ők maguk hoztak nekem egy ládácskával, amiben azonban sok olyan volt, mely aszaláson kívül másra nem volt jó. Így a lekvárnak való füge 2.500 gr-nyi volt.

A tavalyhoz képest elég nagy változás volt az összetevőket illetően, ugyanis az idén egyáltalán nem tettem hozzá cukrot, minek, hisz a füge az egyik legédesebb gyümölcs, semmi szükség még pluszban cukrozni. A tavalyi mennyiségben nekem kicsit túl sok volt a szegfűszeg, így az idén abból is kevesebb lett.


Hozzávalók:

2.500 gr tisztított füge
1/2 csésze víz
2 nagy darab fahéjág (7-9 cm hosszúak)
4-5 db szegfűszeg
... a citromlevet kifelejtettem, pedig pár kanállal mehetett volna bele

Az elkészítése nagyon hamar ment, sokkal hamarabb, mint a cukros változaté. Míg eleinte gondolkodtam, minek bele a víz, hisz tavaly is rengeteg vizet eresztett, most még jó hogy tettem hozzá, mert leragadt volna. Nagyon hamar besűrűsödött, sztem úgy 20 perc alatt, csak úgy kapkodtam, hogy az üvegeket is csírátlanítsam. A szokásos módon üvegek a lerbe, majd megtöltöttem őket a forró lekvárral, fejre állítottam és száraz dunsztban hagytam kihűlésig.
Másnap már tettem is a paleocsintámra belőle, pont jó, nem ízlene ha édesebb lenne. Meg vagyok elégedve vele :)








Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..