Skip to main content

Káposztás pita (Λαχανόπιτα)

...avagy káposztás rétes, de görögösen. A szokásos pita, ez alkalommal káposztával.

A lapok készítését, nyújtását ITT írtam le részletesen.






Töltelékhez valók:
  • kb. 1/2 közepesen nagy káposztának a sarvalt (julienre vágott) levelei
  • 1 v. 2 közepes póréhagyma fehér része karikára vágva
  • 2 nagyobb sárgarépa a reszelő nagy lyukú részén lereszelve
  • 1 kisebb zellergumó reszelve vagy 2 maréknyi zöld zeller apróra vágva
  • kb. 1 csésze villával apróra tört fetasajt
  • 1/2 csésze sárga sajt reszelve (én a Kerrygold fajtát szoktam használni, hogy ne legyen nyúlós ha melegen fogyasztjuk, de se összeragadt massza, ha hidegen)
  • 3 enyhén felvert tojás
  • só, jó sok bors
 
Elkészítés:

Egy nagyobb fazékba 1/2 teásbögre vízzel megpárolom a káposztaleveleket, a póréhagymát, répát és zellert. Mikor minden megpuhult, szűrőbe teszem és kiviszem a balkonra letakarva, hadd hűljön és csorogjon le a leve.
Időközben elkészítem a lapokat.
Mikor a tölteléknek való legalább langyosra hűlt és kicsorgott a leve, hozzáteszem a sajtokat, az enyhén felvert tojásokat és jó bőven borsot. Alaposan összekeverem, úgy, hogy biztos lehessek abban, a tojás mindenhol egyenletesen jelen van és nem puffasztja fel csak helyenként a pitámat. Ekkor összeállítom a pitát az alapreceptben leírt módon és kisütöm.

    Comments

    Popular posts from this blog

    Bujurdi (Μπουγιουρντί)

    Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

    Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

    No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

    Kecskesült

    Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..