Pitákhoz való lapok készítése képekben

A piták tulajdonképpen rétesek, csak a lapokat másképpen töltik, mint a magyar rétesek esetében.

Sokkal inkább főételként fogyasztják őket mint édességként, ezért több a sós pita mint az édes. A pitákat általában nem csavarják fel mint a magyar réteseket hanem a lapok között bőségesen megkenik olívaolajjal majd 3-4 lapot alulra helyeznek, rá a tölteléket és 3-4 lapot felülre. A csavart réteseket általában csigamódra körbe körbe fektetik a tepsiben. A piták kedvelt kiegészítői szoktak lenni egy-egy ünnepi asztalnak, laktatóak és napokig elállnak. Inkább langyosan és hidegen fogyasztják őket.

Az én alaptésztám

A lentiekben meghagyom az eredeti alaptésztám, amit kb 10 éve jegyeztem le és a mértékegység a csésze, de kiegészítem a mostani alapreceptem.

Jelenlegi alaptésztám (2020 tele)

a legnagyobb tepsimhez

800 gr mindenhez jó kék Alatini liszt

2 kk só

4 lk olívaolaj

2 lk ecet

400 ml langyos víz

a fentiekből 4+4 lapot nyújtok

Régebben így készítettem:

4 csésze (500 gr) kenyérliszt amit a malomból veszek
1,5 kiskanál só
4 kanál olívaolaj
2 kanál ecet
1-1,5 csésze langyos víz vagy 2 felvert tojás és 1/2 pohár víz (vízből amennyit a liszt felvesz ahhoz, hogy jól nyújtható, nem túl puha tésztát kapjunk!)
liszt a nyújtáshoz

Kiegészíteném a mostani, érettebb gondolataimmal: a malomból vásárolt liszt remek kenyérnek, de lapokat nyújtani belőle elég nehézkes, inkább ajánlom a boltban vásárolható lisztet, én az Alatinit használom, a kéket, a mindenre használatosat. 

Elkészítés:

Átszitáljuk a lisztet egy dagasztó tálba, beleteszünk minden hozzávalót. Összedolgozzuk és addig gyúrjuk amíg feszes de puha, sima tészta lesz belőle. Letakarjuk és félretesszük amíg elkészítjük a tölteléket, de akár rögtön is nekiállhatunk a  nyújtásnak. Mivel nem élesztős tészta, de nem is omlós, a pihentetés nem tesz semmit hozzá a tészta állagához, illetve annyit figyeltem meg, hogy könyebben lehet nyújtani azt a tésztát amit kicsit állni hagytunk.

Az összegyúrt tésztát 8 egyenlő nagyságú és súlyú darabra vágom (nem méricskélek, szemmel saccolok). Ezek után jöhet a nyújtás. Amíg egy-egy darabot kinyújtok, a többit a dagasztótálban, letakarva hagyom, nem szabad a tészta felületének kinyújtatlan állapotban kiszáradnia.

Kezdődhet a nyújtás..

Alaposan lisztezzük a nyújtódeszkát, így az elején nagyon könnyen megy.

Ha nem fukarkodunk a liszttel és vigyázunk, a tészta ne ragadjon a nyújtódeszkához vagy az asztallaphoz, akkor eddig a nagyságig egészen könnyen kinyújtjuk a lapot.

Addig kell nyújtani, amíg nagyon vékony lesz és főleg, amíg nem szakad. Ha egy-két helyen beszakad és lyukas lesz, az majd a sülés közben összeragad, csak ne legyen nagy a szakadás, ami elrontsa az egész lap formáját.

Amikor a lap elegendően vékony, majdnem átlátszó. A legprofibb munkát akkor végzem, amikor elég időm és türelmem van ahhoz, hogy a kész lapokat tiszta abroszra tegyem, mindegyiket letakarjam tiszta konyharuhával vagy kisebb abrosszal és így összegyűjtsem a 8 lapot. Ehhez sok hely kell és sok tiszta ruha, ami utána mehet a szennyesbe, ezért inkább egyenesen pakolom őket a tepsibe, egyenként megolajozva mindegyiket, amíg lekerül mind a 4 lap. A képen látható nyújtófa (sírítő) nem pitalap nyújtáshoz való, túl kicsi hozzá. A görög asszonyoknak van egy ennél 3szor hosszabb és vékonyabb erre való nyújtófájuk, én ahányszor veszek egyet, a fiam elkobozza a játékához, így folyton anélkül maradok. Ha majd egyszer meglesz, újítom a képeket mert van egy nagyon jellegzetes pitanyújtó mozdulat, amit csak azzal lehet jól csinálni.

Még mielőtt az első lap nyújtásához fognánk, jó ha kikenjük a tepsit olajjal alaposan,a  széleit is. Ehhez sokkal jobb egy mezei mázolóecsetet beszerezni, mint a kis vékony konyhai ecsetekkel kínlódni.

Jöhet az első lap.

Ne fukarkodjunk a nyújtással, jobb ha nagyobb a lap, mintha nem elég nagy az átmérője!

Vigyázva, hogy ne szakítsuk be, megkenegetjük olívaolajjal. Ez a lap nagyobb kellett volna legyen ahhoz, hogy kényelmesen kenegessem és szépen beterítsem a tepsi aljába.

Mikor kész beszórjuk zabpehellyel (quacker). Ez egy szép nagy lap, amivel könnyen lehet bánni.

Erre mehet a töltelék (a képen pulykahúsos töltelék).

A töltelékre az előbb leírt módon, egymás között megolajozva mindegyiket, leterítem a  következő 4 lapot.

A legfölső lapot is szépen megkenegetem olívaolajjal majd levágom konyhaollóval  a széleket, behajtogatom és bevágom a szeleteket, úgy, hogy csak a felső lapokat vágjam át.

Kevés vizet fröcskölök a felső lapra, majd megszórom szezámmaggal ha van itthon.

180-190 fokos elektromos sütőben, alsó rácson szép pirosra sütöm kb. 1 óra alatt.

TANÁCS:

A pita akkor igazi, ha ropogós a teteje és az alja, mely nincs "elázva". Ehhez nagyon fontos hogy az alsó lap is jól megsüljön, ezért kell a pitát az alsó rácson sütni. Mielőtt végleg kivesszük, megnézhetjük egy lapáttal óvatosan felemelve az alsó lapot hogy megvan-e sülve. Ha nagyon forró sütőben sütjük akkor megtörténhet hogy megpirulnak a lapok de belül a tészta sületlen marad.

A pitánkat a sütőben felgyülemlett gőz is eláztathatja. Ezért mikor a pita kész van rögtön  ki kell venni a sütőből és addig kell fedetlenül hagyni az asztalon amíg teljesen kihűl. Akár egy kendővel való letakarás is a felső lap megpuhulását jelentheti, mert akadályozza a pitából felszabaduló gőzök gyors távozását. Ezért fontos a tiszta, légymentesített konyha mikor nekifogunk pitakészítésnek! A sikerhez a zavartalan munka is elengedhetetlen, ne akkor fogjunk neki, mikor a család körülöttünk sürög-forog!

Miután teljesen kihűlt, letakarom tiszta konyharuhával és másnapig a hideg konyhában, szabad felületen hagyom, így másnap is ropogós a teteje. Persze ehhez megint csak az szükséges, hogy a konyhánk teljesen rovarmentes legyen, szerencse nálunk nincsen hangya sem, így bármit kint lehet hagyni.

A pitalapokat mirelit réteslapokkal lehet helyettesíteni, de az eredmény nem ugyanaz.