Szegény tyúkocskák.. mindannyian halandók vagyunk, de ezek a szárnyasok annyi veszélynek vannak kitéve. Ha nincsenek bezárva, akkor macska, menyét, róka leselkedik rájuk. Nincs egy éve, hogy tyúkjaink vannak, de már hármat elvesztettünk. Az első megbetegedett, végignéztük, ahogy lassan kidőlt. Nem tudtuk mi baja van, nem mertük levágni, megenni. A másodikat egy reggel fej nélkül találtuk. Utána megerősítettük a tyúkketrec biztonságát. A harmadikat, egy jó tojót, teli tojással, tegnapelőtt kora reggel kaphatta el valami, mert délelőtt vettük észre, hogy a nyakán a bőr majdnem teljesen le van nyúzva. Mivel nem igazán értünk hozzá, áthívtuk a rettenetesen ügyes szomszédasszonyt, aki már 15 éves korában bárányt vágott és nyúzott.
Megnézte és kimondta az ítéletet: ebéd lesz belőle!
Hipp hopp megélezte a kést, letette a tyukicát a földre, egyik talpával a szárnyakra, másikkal a lábakra lépett és elnyisszantotta a nyakát. Hagyta egy kicsit, majd levágta a lábakat is. Itt úgy tartják, a "lelke" akkor hagyja el a testet-vagyis akkor áll le az izommozgás, ha a lábat is levágják. Kicsit fejjel lefelé a kerti kagylóba állította, majd rám parancsolt, tegyek fel egy nagy fazékban vizet forrni.
Megtanított arra, hogy a víznek forráspont alatt kell maradnia, ha azt akarom, hogy a tyúk bőre épen megmaradjon, miután a tollakat kiszedjük. Mivel látta, hogy gőzöm nincs semmihez, röpke negyed óra alatt konyhakészre varázsolta a tyukicánkat. A kopasztást úgy érzem meg tudnám csinálni, de a kibelezést olyan technikával csinálta, hogy szerintem nem tudnám utánozni. Szórakozott rajtam, de már megszokta, hogy minden ilyen nagyobb megmozdulásnál fotózgatok :) Igyekeztem minden mozdulatát megörökíteni, hogy majd egyszer én tudjam a tyúkjaimat konyhakésszé varázsolni, habár erősen kétlem, hogy valaha megtanulom..
Tyúkocskánk konyhakészen csak 1 kg volt, de húsa nagyon feszes. Ezért egy napra jéghűtőbe tettem, majd főztem belőle mára egy nagyon finom görög, rizses, citromos
tyúkhúslevest. Szerencse nem volt neki neve, mert nem csúszott volna le az ebéd..így könnyebb volt nem arra gondolni, hogy pár napja még vidáman kapirgált az ablak alatt.
 |
| Fel forrósodott a víz, beleöntjük a vederbe |
 |
| Nem sokat áztatta, 3-4 szer beletuszkolta a vízbe és kész, vette is ki |
 |
| Nagyon gyorsan kopasztotta, csak néztem |
 |
| Alakul |
 |
| Már majdnem jó |
 |
| Utolsó simítások |
 |
| Beletörődött, hogy nem segíthet :) |
 |
| Kész, lemossuk |
 |
| Innentől kezdve profi módon kezdődnek a bemetszések és kibelezések |
 |
| Ügyesen kell bevágni, hogy a beleket ne sértsük meg, tudjuk egyben kiemelni |
 |
| A gyomor is kikerült |
 |
| Mutatja, hogy így kell bevágni a fenekét, hogy a beleket ki lehessen a gyomornál húzni |
 |
| Tele van a reggeli kukoricával |
 |
| Szép a mája |
 |
| Sok sok sok tojás |
 |
| Már bekerültek a rántott husi bundájába |
..legalább ezt a tyúkot megettük, nem vesztettük csak úgy el...
Comments