Skip to main content

Katim-butu (Κατίμ - Μπουτού) - Kis Ázsiai omlett

Azután való napokban készítettem, hogy a savanyú káposztaágyon sült csirke volt ebédre. Ugyanis megmaradt töltelék és gondoltam készítek egy töltött tojásrántottát. A recept mely után igazodtam, ugyancsak az 1989-s receptes könyvből való (1989 Ημερολόγιο με 209 παραδοσιακές συνταγές του τόπου μας και 365 φράσεις, επιμέλεια Λένα Σαββίδη, Ερμής, 1988) és Katim-Butu-nak kiejtett és nevezett Kis Ázsiai rántotta vagy omlett. 


Hozzávalók:
* 150 gr darált hús
* 3 tojás
* 3 lk liszt
* 1 csésze reszelt grójai sajt
* 1 hagyma
* 1 érett paradicsom
* só, bors, olívaolaj

Az olajon az apróra vágott hagymát megdinszteljük, majd hozzáadjuk a darált húst, kicsit megpirítjuk, majd a felmixelt paradicsom hozzáadásával, hagyjuk levére főni lefedett lábosban. Én ehelyett a már kész csirketölteléket használtam, kevés paradicsompaszta hozzáadásával.  Felverjük a 3 tojást és hozzáadjuk a 3 kanál lisztet és a sajt felét, olyan jó vastag palacsintatészta vastagságú masszát kell eredményezzen. Ezt beleöntjük az olajos, forró tepsibe és mikor kicsit szilárdul, rátesszük a tölteléket és a megmaradt sajtot. Hagyjuk pirosra sülni, majd összehajtjuk. Nagyon finom és kiadós:)











Comments

Vicuska said…
Drága jó nagyikám szeretett ilyen omletteket készíteni mindenféle zöldségekkel, finom dolog, no meg praktikus, mert felhasználható kevés maradék elfogyasztásához :)

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..