Skip to main content

Egyszerű cukkinileves (Σούπα με κολοκυθάκια)

Kívánom a leveseket. A görögök hagyományosan nem sok fajta levest ismernek, igaz, az utóbbi években, a nyugati konyha és a gasztro-témák divatba lendülése miatt, rengeteg újfajta leves importálódott. De ez nem változtatja meg azt a tényt, hogy a hagyományos görög konyhában 3-4 fajta leves létezik. Legtöbben nem is nagyon szeretik, mint a férjem, csak ha nagyon hideg van, akkor kívánja a levest, akkor is, valamelyiket az anyósom által készített hagyományosból. Tegnap felmérgelődtem és készítettem egy paradicsomos cukkinilevest:) Elleszek vele három estén át:)


A cukkininek nincs itt az ideje és én nem szoktam idényen kívüli dolgokat készíteni, de már nagyon untam mindent, mikor a zöldségesnél belebotlottam nagyobb cukkinikbe. Mást terveztem belőlük, de mivel az a más nem nagyon akar összejönni, írom is a leves hozzávalóit:

* nyáron 6 nagy, leves, érett paradicsom, most télen paradicsomkonzerv, paradicsomlé, kinek mije van
* 1 póréhagyma apróra vágva (nekem nem volt és egy vöröshagymát tettem bele, csak félbevágva)
* 1 zellerág vagy két diónyi zellergumó
* 2 közepes cukkini vagy egy nagyobb cukkini, a reszelő nagy lyukán ledarálva
* 2 teáscsésze rizstészta vagy egyéb apró, levesbe való tészta
* 2 l víz


Elkészítés:

A lehető legegyszerűbb.) kevés olívaolajon megforgatom a cukkinit, hagymát, zellert. Felöntöm a vízzel és paradicsomlével, sózom, borsozom, belezúdítom a rizstésztát és addig főzöm lassú tűzön, amíg a tészta puha.
Jó étvágyat:)



Comments

Vicuska said…
Nem kell mérgelődni, a mama főztjét mindenki szereti és szívesen eszi, nem is kell felvenni vele a versenyt, hadd legyenek olyan ételek, amit csak ő készít :)
Ellenben ez a "dühös" cukkinileves nekem tetszik, nagyon könnyed! Én is kívánom a leveseket. Általában úgy is főzök, hogy legalább két fogás legyen.

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..