Skip to main content

Spenótpita 2 lappal (Σπανακόπιτα με 2 χωριάτικα φύλα)

A pitának nevezett görög réteseimet általában 4+4 lappal szoktam készíteni, ahogy azt már a blogomat követők láthatták.A napokban egy új recept alapján kipróbáltam a vastagabb, "falusi lap"-nak jellemzett réteslap készítését. Még én is meglepődtem, mert nagyon jól nyújtható és nagyon finom lapokat kaptam, így a receptet  át fogom picit variálni és fel fogom használni édes süteményekhez.




A tésztához valók:
  • 1/2 kg kenyérliszt
  • 3 leveseskanál olívaolaj
  • 1 tojás
  • 3 lk tej
  • 8-10 gr friss élesztő vagy 1 tasak száraz élesztő
  • 2 lk ouzo vagy pálinka
  • csipet só, csipet bors
A fentieket összekavarjuk majd annyi langyos vízzel gyúrjuk össze, amennyit a tészta felvesz, hogy rugalmas, de nem túl puha labda legyen belőle. Kb. 100 ml langyos vízre lesz szükségünk. Miután összegyúrtuk a tésztát, annyira, hogy nem ragad sem a kezünkhöz, sem az edény széléhez és jól látszik, hogy minden hozzávaló szépen összeállt (gyúrás közben pukkangatva meg-meg hasadozik kezünk alatt a tészta), betesszük egy mély dagasztótálba, melynek az aljára kevés lisztet szórunk. Én a tésztalabda tetejét mindig átsimogatom olajos kézzel, utána pedig az edényt lefödöm, hogy ne tudjon kiszáradni a felső tésztaréteg, mert az gondot okoz majd a nyújtásnál, illetve a végső állagnál.


Hozzávalók a töltelékhez:
  • 1/2 kg spenót (a legjobb ha egyéb aromatikus füvekkel van vegyítve a spenót, de csak spenótból is finom)
  • 2 marék apróra vágott zöld kapor (az itteni kapor valamennyivel illatosabb mint az otthoni)
  • 1-2 póréhagyma, a fehér rész, apróra vágva
  • 4-5 friss hagyma, apróra karikázva
  • só, bors
  • 300 gr feta, összemorzsolva vagy villával elnyomogatva
  • 2 tojás enyhén felverve
  • 100 ml olívaolaj
A töltelék elkészítése:

A spenótot beteszem a tisztára mosott kagylóba és bőven szórok rá durva tengeri sót, ezzel összedörzsölgetem, összegyúrom, amíg összeesik és kiengedi a levét (pár perc!). Kinyomkodom, felteszem egy vágódeszkára és nagyobb kockákra vágom, beleteszem egy tálba. Hozzáteszem a többi hozzávalót, alaposan összekeverem az egészet. Ha a feta sós, nem kell külön sózni, hisz a spenótot is már átdörzsöltem, plusz a feta, bőven elég. A feta helyett lehet feta+sárga sajt kombinációt használni, de a nyúlós sajtok nem igazán találnak ide, inkább a grójai típusúak.

Összeállítás:
Miután a tészta megkelt, 2 részre osztom és mindegyikből egy szép lapot nyújtok (kb. 15x30 cm-s tepsihez, vagy 32 cm átmérőjű kerek tepsihez valók az adagok). Az egyik lapot az olívaolajjal kikent tepsi aljába fektetem, úgy, hogy a tepsi oldalait is borítsa a tészta és kilógjon, majd erre ráhelyezem a tölteléket, szépen, egyenletesen elosztom, elsimítom. A másik lap jöhet a tetejére, majd a széleket benyomkodom, megkenem olívaolajjal, bevagdosom a szeleteket és 180 fokos sütőben, alsó rácson pirosra sütöm.

Comments

duende said…
Hú, ezt vittem, köszönöm Ágni! :)
Ki kell próbálnom ezt a jó kis tésztareceptet. Ezzel a töltelékkel már készítettem bolti réteslapot és isteni volt az is, de gondom így ezzela tásztával még jobb!
serci said…
imádom a spanakopitát,görögben sosem hagyom ki
Vicuska said…
Ezt a receptet én is elviszem, isteni lehet ez a spenótpita! :)

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..