Kanalas édesség bergamot-ból (Γλυκό περγαμόντο)

Klasszikus, hagyományos édességnek számít Görögországban. Erre is azt kell mondanom, nem sokáig.. Mikor ezelőtt negyed évszázaddal idekerültem, nem volt ház, ahol ne főztek volna valamilyen citrusfajtából kanalas szirupos édességet, manapság vagy megvásárolják vagy egyáltalán nem készítenek, illetve készít anyu:) Nincs már idő pepecselni..

Magáról a növényről írok egy külön bejegyzést, hogy később könnyebben megtalálható legyen.

A bergamot (vagy ahogy itt ejtik: pergamonto) gyümölcséből készült szirupos édességet pontosan úgy kell készíteni, mint a többi citrushéjból készült kanalas édességet, ahogyan azt már leírtam a vadmandarinnal kapcsolatban.

Nem egy ördöngösség, viszont türelemre van szükség, egész napot el lehet vele babrálni a  konyhában, vagy pedig 2x1 napos fázisra lehet osztani. Én elég türelmetlen természet vagyok, ezért szeretem egy nap alatt letudni, főleg, hogy általában megszerzem a gyümölcsöt, de aztán teljesen kedvfüggő, hogy mikor fogok neki. Egy biztos: ha nagyon nincs kedvem, elkerülöm a főzést, mert nem sikerülnek a kaják és egy ilyen édességet vétek elrontani, hisz annyi a munka vele.

Hozzávalók:

• kb. 1 kg gyümölcshéj
• 1.200 gr kristálycukor
• 1 üveg glükózszirup (200 gr)
• kb 1,5 pohár víz
• 1 citrom leve

A gyümölcsöt lereszelem

Az első fontos dolog: alaposan megmosom szappanos vízben a gyümölcsöket. Ezután körbe-körbe lereszelem a nagyon sárga részt ami a keserű ízt adja.

Gyűlik a reszelék..

Miután mindegyiket szépen körbereszelgetem, négybe vagy hatba vágom hosszában a gyümölcsöt, nagyságtól függően. Így szép hosszúkás szeleteket kapok.

 

Kiszedem a belüket, úgy, hogy a héjak épen maradjanak.

A beleket félreteszem, itt már nem lesz több jelenésük. Ekkor jön a héjak összebügyörgetése és összefűzése. Én most nem cérnára fűztem őket, mint legutóbb, hanem mindegyiket felcsavartam, amennyire lehetett, majd jó minőségű fogvájóval rögzítettem.

A családot is sikerült a bügyörgetéshez parancsolni:)

Miután minden héjat felcsavarok, fazékba teszem őket és hideg vízzel feltöltöm, hogy jól ellepje a víz a héjakat.

Én először mindig egy tányért is teszek a tetejére, hogy ne jöjjenek fel a víz felszínére és azzal főzöm kb. 20-25 percet, amíg megpuhulnak a héjak. Ekkor leöntöm a vizet és újból feltöltöm hideg vízzel, most már 10 percenként cserélem a vizet még 3szor.

Végül felöntöm 1,5 pohár vízzel, hozzáteszem a többi hozzávalót és addig főzöm, amíg a szirup összeáll. Fövés közben leszedegetem a habot róla egy kanállal. Amikor a szirup kész van, tele van a teteje apró buborékokkal, jellegzetesen sűrű fortyogó hangot ad és a tányérra csepegtetett szirupcsepp teteje domború marad, nem folyik szét. Vigyázni kell, mert ha tovább fő, a szirup nem lesz elég ahhoz, hogy a gyümölcsöket rendesen beborítsa az üvegekben!

Még forrón forró kifőtt vagy sütőben 10-15 percig 150 fokon melegített üvegekbe töltöm, amiket fejre állítok és úgy hagyom kihűlni. Habár erre nálunk igazán nincs szükség mert elfogy, mielőtt elromolhatna.

Ez egy _nagyon édes_ édesség! Úgy szolgálják fel, ahogyan a képen látható, maximum 2 darab egy tálkában és egy nagy pohár hideg víz mellé, amire szükség lesz a tömény édesség fogyasztása után. Aki nem bírja az ennyire tömény édeset, az felhasználhatja másképpen, pl. a héjakat apró darabokra vágni és betenni süteményekbe, fagylalt tetejére, a szirupot ugyanígy, ezerfelé el tudom képzelni főszerepben.

Persze az alapfeltétel az, hogy kezeletlen citrusokat szerezzünk be!