Skip to main content

Póréhagymás pita (Τάρτα με πράσα)

Az én családom nem rajong a póréhagymáért, sőt, kimondottan nem szeretik. Én viszont nagyon, így ritkán, de asztalra kerül egy egy pórés kaja is.




Hozzávalók:
A tésztához:
  • 3 csésze puha liszt
  • 1/2 csésze lecsöpögtetett joghurt
  • 4 lk. olívaolaj
  • csipet só
  • 1 púpozott kiskanál sütőpor
  • 1 tojás

A fentieket összedolgozom, ha szükséges langyos vízzel pótolom, addig, míg egy puha, rugalmas labdát kapok, melyet félreteszek pihenni amíg a tölteléket elkészítem.


A töltelékhez valók:

  • 4 póréhagymának a fehér és a zöldből a zsenge, fehér rész fölötti, karikára vágva
  • 3 lk. olívaolaj
  • 3 tojás
  • 400 ml langyos tej
  • 1 csésze krémtúró (az itt kapható fajtákból az erre megfelelő a "katiki Domokou", ez egy pikáns, csípősebb krém - nem folyós- állagú túró)
  • 1/2 csésze sárga sajt reszelve (én itt grójai típusút használok erre)
  • só, bors
  • 1 csésze apróra vágott, friss ánizs

A póréhagymát az olajon kissé megfuttatom.


Mikor a hagymakarikák kissé megpuhultak, lehúzom a tűzről. A tojásokat enyhén felverem, majd mindent összekavarok. A tésztát kerekre nyújtom, annyira, hogy egy kb. 32 cm-s tortaformába tegyem úgy, hogy szélei is legyenek. Behelyezem a formába, megszurkálom az alját villával és egyenletesen elsimítom benne a tölteléket.


Körülbelül 45 percet sütöm 180-200 fokon, amíg szépen megpirul, de vigyázok arra, az alja is rendesen megsüljön. Ezért félidőig a legalsó rácson sütöm.

Comments

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..